A letelepedési kötvényprogram és az offshore közvetítőhálózat (2018)
A Transparency International és a Költségvetési Felelősségi Intézet vizsgálatai szerint a harmadik országbeli állampolgároknak kínált letelepedési kötvényprogram óriási magánvagyonokat mozgatott meg. Közel húszezer külföldi állampolgár szerzett magyar papírokat és ezzel schengeni letelepedési jogot a rendszeren keresztül.
A program sajátossága az volt, hogy a befektetők nem közvetlenül az állammal szerződtek, hanem kijelölt magáncégek közbeiktatásával vásárolhattak speciális állampapírokat. A közvetítőcégek offshore háttere és a tulajdonosi struktúrák átláthatatlansága folyamatos nemzetbiztonsági kockázatokat vetett fel.
A gazdasági kutatások rámutattak, hogy a konstrukció hozzávetőleg 30 milliárd forintos veszteséget okozott az állami költségvetésnek a kamatfelárak és a költségek miatt. Ezzel szemben a kiválasztott magáncégek a becslések szerint mintegy 60 milliárd forintos hasznot realizáltak a 444 cikke szerint.
Az Országgyűlés gazdasági bizottsága által jóváhagyott közvetítőhálózat monopolhelyzetben működött a kijelölt földrajzi régiókban, minimális piaci verseny mellett. A kötvényvásárlók között később olyan kétes hátterű személyek is feltűntek, akiket nemzetközi hatóságok kerestek.
A nyilvános kritikák és a szövetséges államok felvetései után a kormányzat végül felfüggesztette a program értékesítését. A konstrukció éveken át maradt az offshore-érdekek és a gazdasági döntéshozatal összefonódásának jelképe a hazai közéletben.
Ritkán látni olyan lehallgatási jegyzőkönyveket, amelyek szerint hivatalos kinevezési jogokat és tízmilliós kenőpénzeket intéztek el szimpla utcai autóátadások során. A felderített befolyási hálózat egészen a minisztériumi csúcsokig ért.
