A Schadl–Völner végrehajtói korrupciós hálózat bukása (2021)

A Központi Nyomozó Főügyészség és a Nemzeti Védelmi Szolgálat felderítése nyomán a bírósági végrehajtói kar legfelsőbb vezetése és az Igazságügyi Minisztérium államtitkára bukott le. A hatósági vádirat szerint éveken keresztül szervezett formában árulták a hivatalos pozíciókat és befolyást.

A vádak szerint Völner Pál volt államtitkár legalább 83 millió forint kenőpénzt vett át Schadl Györgytől, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől a hivatali kapcsolatok mozgósításáért cserébe. A pénzátadások autókban, utcán és éttermekben zajlottak a megfigyelési jegyzőkönyvek szerint.

A nyomozati anyagokból kiderült, hogy a hálózat a bírósági végrehajtói kinevezésekből származó bevételek jelentős részét rendszeresen lefölözte a kinevezett személyektől. Aki nem fizette vissza a nyereség meghatározott hányadát, elveszíthette praxisát vagy eljárási akadályokba ütközött a Telex által ismertetett adatok alapján.

Völner Pál a büntetőeljárás megindításakor azonnal lemondott államtitkári tisztségéről és parlamenti mentelmi jogát is felfüggesztették. A bírósági tárgyalássorozat során mindkét fő vádlott tagadta a hivatali vesztegetés vádját, az eljárás a bíróságon folytatódott.

Az ügy precedens nélküli csapást mért az igazságszolgáltatás intézményi függetlenségébe vetett bizalomra, mivel közvetlenül a jogalkotásért felelős miniszterhelyettes került a vádlottak padjára. A botrány felszínre hozta a végrehajtói rendszer belső sebezhetőségeit is a Lakmusz elemzése szerint.

A minisztériumi szintet elérő vesztegetési vádak mellett volt egy olyan döntés is, amely mintegy hárommillió ember kötelező megtakarítását forgatta fel.