A várakozásoknak megfelelően Alexander Stubb volt finn kormányfő kedden bejelentette indulását az Európai Néppárt (EPP) úgynevezett csúcsjelölti tisztségéért, hogy a párt európai parlamenti (EP-) választási győzelme esetén ő lehessen az Európai Bizottság következő elnöke.
“Úgy hiszem, hogy most minden korábbinál nagyobb szükség van az európai értékek erős védelmére. Ideológiai DNS-ünk az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletén alapul”
– szögezte le a magát liberális, EU-párti jelöltként meghatározó Stubb, írja a 24.hu.
Az egykori finn kormányfő tapasztalt politikus, öt nyelven beszél, jelenleg az Európai Beruházási Bank alelnöke, de volt EP-képviselő és több miniszteri posztot is betöltött.
A jobbközép erőket összefogó pártcsaládban elsőként – és Stubbon kívül eddig egyetlenként – Manfred Weber néppárti EP-frakcióvezető szállt ringbe a jelöltségért. Jelentkezni október közepéig lehet, és végül az EPP novemberi kongresszusán döntenek majd arról, hogy ki lesz a csúcsjelölt a jövő májusi választáson.
Sajtóértékelések szerint Stubb nem annyira Weberrel, mint inkább Orbán Viktor miniszterelnökkel szemben határozza meg magát.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Nem akarok illiberális demokráciát. Rendkívül alacsony a toleranciaküszöböm azzal a viselkedéssel szemben, amely mostanság több európai országban, köztük Magyarországon is látható[/perfectpullquote]
– közölte a Financial Timesnak adott interjújában. Hozzátette, szeretné, ha az EPP még októberben megvitatná a Fidesz kizárásának kérdését.
“Vagy velünk vagy, vagy távozol. Be kell tartani a szabályokat” – fogalmazott.
A korábban szintén nagy esélyesnek tartott Michel Barnier uniós Brexit-ügyi főtárgyaló pár napja bejelentette, hogy nem indul a néppárt listavezetői helyéért, a brit kiválás folyamatának levezénylése ugyanis fontos kötelessége. Szakemberek ugyanakkor rámutattak, a volt francia külügyminiszter nyitva hagyta a lehetőségét annak, hogy adott esetben végül elvállalná a brüsszeli testület vezetését.
Nemrég még Michel Barnier-t és Alexander Stubbot tartották a néppárti csúcsjelöltség legfőbb esélyeseinek, de mára inkább Manfred Weber számít befutónak, gyenge pontjai – például kormányzati tapasztalatainak hiánya – ellenére is.
Az előző, 2014-es EP-választáson Jean-Claude Juncker volt a legtöbb szavazatot szerző néppárt listavezetője. Az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács ezért őt jelölte az Európai Bizottság elnökének, az Európai Parlament pedig megválasztotta a tisztségre.
Ugyan várhatóan jövőre is a néppárti lesz a legnagyobb frakció az EP-ben, elemzők szerint a többséghez legalább három képviselőcsoport szavazataira lesz szükség, ez pedig komoly alkupozícióba hozhat más pártokat.
A csúcsjelölti rendszer már legutóbb is vitákat váltott ki, mivel az EU alapszerződése értelmében az Európai Tanács hatáskörébe tartozik a jelölt megnevezése az Európai Bizottság élére, akiről aztán az Európai Parlament feladata szavazni. A csúcsjelöltek megnevezésével viszont a pártok gyakorlatilag kész tények elé állítják a tagállamok vezetőit.
