A kormány egyszerre nyúl hozzá a magánvagyonok bizalmi vagyonkezeléséhez és a közérdekű vagyonkezelő alapítványok adókedvezményeihez. Ez két külön terület: előbbinél a több ezer milliárd forintnyi kezelt vagyonhoz kapcsolódó adóelkerülési gyakorlatokat vizsgálnák, utóbbinál pedig megszüntetnék a támogatásokhoz kötődő kedvezményeket. A Contextus a vagyonkezelő alapítványok felszámolásáról szóló törvénycsomagot korábban részletesen bemutatta.
A pénzügyminiszter tájékoztatása szerint a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat támogató cégek korábban akár a felajánlott összeg háromszorosát is levonhatták a társaságiadó-alapjukból. A Tisza-kormány ezt a lehetőséget szüntetné meg, miközben visszamenőleg is megvizsgálná a bizalmi vagyonkezelésbe helyezett vagyonok adózását. A kabinet az intézkedésektől éves szinten több tízmilliárd forintnyi többletbevételt vár, de a kisebb adók oldalán ezzel párhuzamosan egyszerűsítés következik.
Ez az 5 adónem szűnik meg Magyar Péter terve szerint
A csomag eltörli az önkormányzatok által kivethető települési adót és az ebrendészeti hozzájárulást, közismertebb nevén az ebadót. Megszűnik a bevándorlási különadó, továbbá kivezetik a szén-dioxid-kvótaadót és az ahhoz kapcsolódó tranzakciós díjat. Utóbbi kettőt külön adónemként számítva áll össze az ötös lista. A változásokat törvényjavaslatban terjesztik az Országgyűlés elé, a kapcsolódó kormánydöntések pedig a Magyar Közlönyben jelenhetnek meg. A települési adót Magyar Péter szerint a több mint háromezer magyarországi település közül mindössze 25 alkalmazta, miközben az adminisztráció esetenként többe került a bevételnél. Az ebadót 16 önkormányzat vetette ki, a bevándorlási különadóból pedig a kormányfő közlése szerint nem keletkezett költségvetési bevétel. A kvótaadóról és tranzakciós díjáról Magyar azt állította, hogy azok uniós jogba ütköztek, és visszafizetési kötelezettséget hagytak az országra.
A szennyező vállalatoknál kétszeres díj jön
Az adókivezetés nem jelenti azt, hogy a nagy környezetszennyezők kevesebbet fizetnek. A Tisza-kormány első lépésként megduplázza a levegőterhelési díjat, és országos felmérést indít a legnagyobb szennyező vállalatokról. Megvizsgálják a felszíni és felszín alatti vizeket, valamint a talaj terhelését is. A tervek szerint magasabb adókkal és díjakkal ösztönöznék azokat a cégeket, amelyek nem csökkentik érdemben a vízfelhasználásukat vagy a károsanyag-kibocsátásukat.
Kapcsolódó cikk
„Mindent visszaveszünk tőlük!” – Magyar Péter elmondta, mikor indulhat az új szuperhatóság, Vagyonvisszaszerzési Hivatal
Magyar Péter, a Vagyonvisszaszerzési Hivatal és a kapcsolódó törvényjavaslat áll a legújabb politikai bejelentés középpontjában. A miniszterelnök az RTL Híradónak adott nyilatkozatában közölte, hogy a kormány a jövő héten mégsem nyújtja be a parlamentnek a szervezetről szóló jogszabályt, mert a tervezetet előbb széles körű társadalmi egyeztetésre bocsátják a véglegesítés előtt.
Magyar Péter a Facebookon közzétett videójában a globális nagyvállalatok társaságiadó-fizetésének átalakítását is bejelentette. A kormány bővítené az adóalapot és szűkítene bizonyos kedvezményeket, de az érintett vállalatok pontos körét és az új tételeket még nem ismertette. A Privátbankár összefoglalója szerint a módosítások az uniós pénzek lehívásához vállalt feltételek teljesítését is szolgálják.
A NAV elnöki tisztségét a kormány a korábbi gyakorlattól eltérően nyílt pályázaton töltené be, a hivatal vezetője pedig nem viselne államtitkári rangot.
A csomag politikai üzenete az, hogy a Tisza-kormány nem általános adóemeléssel vagy adócsökkentéssel próbálkozik, hanem átrendezi, kik és mi után fizessenek. A ritkán alkalmazott adónemek eltűnnek, miközben a nagy vagyonok, a multinacionális cégek és a környezetszennyezők kedvezményei szűkülnek. A valódi hatást azonban a parlament elé kerülő törvényszöveg mutathatja meg: abból derül ki, mikor lépnek életbe a változások, pontosan mekkora bevételt vár tőlük a kormány, és kik fizetnek végül többet.