Kapcsolódó cikk
Minden úgy maradt ott, mintha holnap nyitnának – utolsó fotók a parajdi sóbánya látogatói terméről
A Salt-Veres Zrt. egyik vezetője, Veres Márton elmondta, hogy a bányát nyugat-európai – főként német – mintára, zárt, automatizált rendszerben, részben megújuló energiával működtetnék. A környezeti terhelést minimálisra csökkentenék, miközben a termelés hatékonysága kiemelkedő lenne. A tervek szerint évente 800 ezer tonna só kerülne a felszínre, ami fedezné Magyarország sóigényének 80–90%-át, vagy teljes egészében elláthatná Szlovákiát, Horvátországot és Szerbiát is. A kitermelésre szóló 20 éves koncesszió meghosszabbítható, a tényleges termelés pedig 2026-ban indulhat.
Kapcsolódó cikk
16 településen ihatatlan a csapvíz a parajdi bányakatasztrófa miatt
A beruházás mögött kizárólag szakmai befektetők állnak, és a felhasználási lehetőségek széles skáláját tervezik: a vegyipartól az útszóráson át akár az akkumulátorgyártásig. „A cél egy generációkon átívelő, fenntartható bányászati projekt, amely egyszerre piaci és technológiai mérföldkő lehet a térségben” – hangsúlyozta Veres Márton.
Kapcsolódó cikk
Víz alatt a járatok, omlanak a falak: először jelentek meg fotók az elárasztott parajdi sóbányáról