Pelczné Gáll Ildikó, az Európai Számvevőszék magyar tagja és volt fideszes európai parlamenti képviselő kemény kritikával illette az Európai Bizottság csalás elleni stratégiáját. A testület csütörtökön közzétett jelentése szerint a brüsszeli intézményvezetés által kidolgozott tervek ugyan tartalmazzák a költségvetés védelméhez szükséges alapvető elemeket, de a gyakorlati megvalósítás és az eredmények számonkérése egyelőre komoly hiányosságokkal küzd.
Az Európai Számvevőszék vizsgálata alapos volt. Az uniós pénzek őreként funkcionáló intézmény ellenőrei megállapították, hogy a csalások kockázatának kezelése során a brüsszeli vezetés nem használta fel rendszerszerűen a rendelkezésre álló külső szakértelmet. A feltárt stratégiai hiányosságok a teljes költségvetés biztonságát érinthetik.
A pénzügyi kockázat hatalmas. A közös kassza méretének a növekedésével a bűncselekmények megelőzése egyre fontosabb feladattá válik, amit a tagállamok és a központi szervek csak szoros együttműködésben tudnak garantálni. A nemzeti hatóságok felelőssége a források elosztásánál is megkerülhetetlen.
Pelczné Gáll Ildikó szerint a papírra vetett csalás elleni tervek önmagukban elégtelenek
A számvevő határozottan fogalmazott. A hivatalos nyilatkozatában leszögezte, hogy a források eredményes megóvása érdekében a felelős testületnek egy sokkal ambiciózusabb megközelítéssel kell dolgoznia az eredmények eléréséért. A nyomon követés rendszere alapvető átalakításokra szorul a jövőben.
A beszámolók minősége ingadozik. Az ellenőrzést lefolytató szakemberek arra jutottak, hogy a kockázatok értékelése gyakran hiányos marad, ami nagymértékben rontja a megelőző intézkedések tényleges hatékonyságát a tagállamokban. A cselekvési tervek végrehajtása során számos akadályba ütközik az apparátus.
Az Európai Bizottság 2021 és 2027 között hatalmas összegek felett diszponál a rendszerben
Az összegek mértéke történelmi. A brüsszeli vezetés a hétéves költségvetési ciklus alatt évente közel 200 milliárd euró elköltését felügyeli, amelynek a törvényes és szabályos felhasználása közös európai érdek. A jogellenes tevékenységek kiszűrése ezen a szinten már rendkívül bonyolult.
Kapcsolódó cikk
Most kezdhet el aggódni Orbán Viktor: Magyar Péter bejelentette a vagyonvisszaszerző hivatal indulását – „A közpénz visszanyeri közpénzjellegét!”
Magyar Péter miniszterelnök a közösségi oldalán jelentette be a legújabb, intézményi reformot célzó kormányzati lépést. A tervek szerint a jövő héten hivatalosan is beterjesztik az Országgyűlésnek a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállításáról szóló átfogó jogszabályokat.
A magyar delegált pozíciója stabil. A korábbi kormánypárti politikust az itthoni vezetés még 2017-ben küldte ki az ellenőrző szervezetbe, ahol azóta is folyamatosan részt vesz a nagy horderejű pénzügyi vizsgálatokban. A szakmai megbízatás meghosszabbítása komoly vitákat generált a háttérben.
Az Európai Parlament illetékes szakbizottsága 2023-ban eredetileg elutasította a magyar számvevő mandátumának újabb 6 évre történő meghosszabbítását, azonban a teljes testület végül egy szűk többséggel mégis megszavazta a kinevezését.
Az ellenőrzések folytatódnak. A számvevők a jövőben is szigorúan monitorozzák a brüsszeli tervek megvalósulását, hogy az adófizetők pénze ne kerülhessen a szervezett bűnözői csoportok hálózatába. A korrupció elleni harc az európai intézmények legfőbb próbatétele marad.
Kapcsolódó cikk
Összejött Magyar Péternek: Történelmi megállapodás után 5800 milliárd forint EU-s pénz szabadult fel Magyarországnak
Magyar Péter miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy történelmi megállapodást kötött Brüsszelben. A megegyezés értelmében az uniós testület 16,4 milliárd eurónyi, vagyis mintegy 6000 milliárd forintnyi uniós forrás azonnali felszabadítását javasolja Magyarország számára.
