A leszármazott Szibériából küldte az üzenetet.
Bár ebben a témában nem igazán készülnek tanulmányok, megkockáztatnánk, hogy Petőfi Sándor talán a legismertebb költő Magyarországot – azt, hogy „Talpra magyar, hí haza” még az is tudja, aki jobban szeretett az iskola mellé járni, mint irodalomórára.
Petőfi nem csak költői tehetségével, hanem igen romantikus életével is kiemelkedik a magyar irodalmi életből – legendás státusza nagyban köszönhető annak is, hogy a nemzeti öntudat ébredésének korszakában aktív résztvevője volt az 1848-as forradalomnak, nem csak tollal, de fegyverrel is harcolt (ellentétben például Arany Jánossal, aki szintén ebben a korban élt, Petőfivel jó barátságot ápolt és szintén remek műveket írt, mégis Petőfi a híresebb).
Kapcsolódó cikk
Így írna Petőfi Sándor verset a mai Magyarországról
„Magyarországból lett nyolc ország”.
Petőfi halálával kapcsolatban a mai napig élénk viták folynak – a hivatalos állásfoglalás az, hogy meghalt a segesvári csatában, a holtteste viszont nem került elő, ez pedig kiváló táptalajt ad más elméleteknek is.
Talán az egyik „legnépszerűbb” elmélet az, hogy Petőfit a segesvári csata után Szibériába, Barguzinba hurcolták hadifogolytáborba és ott élt élete végéig. Vannak, akik tudni vélik, hogy teljesen új életet kezdett, megházasodott, sőt, még orosz nyelvű verseket is írt.
Kapcsolódó cikk
Tömeges ételmérgezés történt Magyarországon, megdöbbentő részletek
Tucatnyi ember került kórházba: mind ugyanazt az ételt ették.
A szibériai elmélet annyira népszerű, hogy akadnak Facebook-csoportok is, ahol kifejezetten ezzel foglalkoznak. Egy ilyen csoportban tűnt fel egy bejegyzés, amit egy Kocsis Kati névre hallgató személy tett közé. A bejegyzése írója állítása szerint gyermekként hallotta édesapjától azt a történetet, miszerint a nagyapja, aki hadifogolyként került Szibériába, maga is járt Petőfi Sándor feltételezett sírjánál. A nagyapát személyesen már nem ismerhette, de a családi emlék élénken él benne.
Érdemes felidézni egy másik, hasonló szellemiségű történetet, amely egy Szlovákiában élő család emlékezetében maradt fenn. A malackai (Malacky) Hallon család szerint az első világháború idején Hallon Jozef, hadifogolyként került Szibériába és többször is járt fogolytársaival Petőfi sírjánál.
Táboruk a Vengerszkája (Венгерская – a szó oroszul „magyar”-t jelent, jelenleg viszont nincs ilyen nevű település Oroszországban) nevű településen működött, ahonnan nemzeti ünnepek idején látogatták meg a költő sírját – verseket szavaltak, énekeltek, így tisztelegtek Petőfi emléke előtt.
Egyszer még egy nő is felkereste őket, aki magát Petőfi leszármazottjaként mutatta be (unokaként vagy dédunokaként) és üzenetet is küldött Magyarországra:
„Itt élt Petőfi Sándor, és ma is élnek itt az ő leszármazottai.”
Kapcsolódó cikk
