A magyar iskolák harmadában már a tárgyi feltételek is akadályozzák a tanítást
A gyenge eredmények mögött nem lehet egyetlen okot megnevezni, de a PISA az iskolák működéséről is gyűjtött adatokat.
A magyar diákok 34 százaléka olyan iskolába jár, amelynek igazgatója szerint a tankönyvek, informatikai eszközök, könyvtári vagy laboratóriumi felszerelések hiánya legalább bizonyos mértékben akadályozza az oktatást. További 32 százalék olyan intézményben tanul, ahol az épület, a fűtés-hűtés, a világítás vagy más fizikai infrastruktúra hiányosságait nevezték meg problémaként.
A tanárhiányról valamivel jobb kép rajzolódott ki, mint három éve: 2022-ben a diákok 41 százaléka járt olyan iskolába, ahol az igazgató szerint a pedagógushiány nehezítette az oktatást, 2025-ben ez 23 százalékra csökkent.
A szeptemberben nyilvánosságra hozott eredményekre Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter úgy reagált, hogy szerinte már nem túlzás globális oktatási válságról beszélni. A minisztérium olvasásnépszerűsítő kampányt és a tehetséggondozás átalakítását is tervezi, miközben a Nemzeti Alaptanterv megújítása is napirenden van. Magyarország esetében azonban az OECD adatai azt mutatják, hogy a nemzetközi visszaesésen túl több régi hazai probléma – a családi háttér erős hatása, a kevés csúcsteljesítő és a tárgyi különbségek – továbbra is megmaradt.
