A Kaliforniai Egyetem kutatói elemezték a pletyka természetét és folyamatát: számos sztereotípiát döntöttek meg.
A pletyka régóta része társadalmunknak!
Meglepő lehet, de a tudomány szerint naponta, körülbelül 52 percet töltünk azzal, hogy valaki másról beszélgetünk valakivel, azaz pletykálunk. A szakértők rájöttek arra is, hogy a pletykálás nem csupán üres fecsegés, hanem fontos társas folyamatok része, és mindannyian felhasználhatjuk ezt saját javunkra is, írja a Bright Side.
Vizsgáljuk csak meg közelebbről a pletyka természetét, miként tudjuk saját pszichológiai egészségünk javára fordítani.
Hogyan pletykálunk, és valóban káros dolog?
A sztereotípiák alapján a pletyka rosszindulatú, amely rontja az ember megítélését mások előtt. Az viszont tény, hogy a pletyka a mindennapi életünk szerves része, és ennek megvan az oka.
Kapcsolódó cikk
Kannibálok és sokkoló szobrok: a legszokatlanabb mentális betegségek
Megan Robbins, a Kaliforniai Egyetem pszichológusa, kollégáival együtt a pletyka nyomába eredt. A kutatócsoport 467 személy beszélgetéseit tanulmányozta, akik hozzájárultak ahhoz, hogy rögzítsék társalgásaikat. Az eredmények alapján két sztereotípiát is sikerült megcáfolniuk: először is, hogy 52 percet töltünk naponta pletykálással, illetve azt, hogy csak a 15%-a negatív.
Egy másik dolog, amit a szakértők megállapítottak, hogy a férfiak is ugyanúgy hajlamosak a pletykára, mint a hölgyek. A női pletyka semlegesebbnek tűnnek, mint a férfiakéi. Továbbá, úgy vélik az extrovertáltak pletykásabbak, mint az introvertált emberek. Arra is fény derült, hogy a fiatalabbak gyakrabban terjesztik a negatív pletykákat, mint az idősebbek.
A pletyka számos módon hasznos is lehet.
A pletykálásról bebizonyosodott, hogy bonyolult jelenség. A szakértők szerint az evolúció során a pletyka azért alakult ki, hogy megosszunk olyan információkat, amelyek segítségével megvédhetjük magunkat. A pletyka segíthet a társas együttműködések kialakításában, és segít eldönteni ki legyen tagja a csoportnak és ki az, aki ne.
Mikor pletykálsz megtudhatod, ki az aki együttműködő része a csoportnak és ki az, aki önző. Az információk megosztásával, kizárhatjátok a csoportból azokat a tagokat, akik szociálisan károsak.
Kapcsolódó cikk
A független zenészek 73 százaléka tapasztal mentális betegséget
Sőt mi több, a kutatások bebizonyították, hogy a pletykák 15%-a hasznos lehet számunkra. Hogyan? Ez egészen egyszerű: ha tisztában vagyunk azzal, melyek azok a tulajdonságok és viselkedések amelyeknek pozitív a visszhangja, akkor ezen ismeretekkel felvértezve, mi magunk is fejlődhetünk.
Sértő vagy frusztráló is lehet, ha negatív dolgokat terjesztenek a hátunk mögött, de ezt felhasználhatjuk arra is, hogy átgondoljuk és kijavítsuk saját hibáinkat.
Az új kutatás bebizonyította, hogy a pletyka nem olyan káros, mint amilyennek gondoltuk. De azért figyeljünk rá, hogy ha pletykával ne bántsunk meg másokat, és ne rontsuk mások jó hírét. Használjuk ezt a beszélgetésformát arra, hogy megszerezzük a legfontosabb információkat, amelyek fontosak az ismeretségi körünkben.