Tíz embert, köztük Polt Péter volt legfőbb ügyészt és Balog Zoltánt, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egykori vezetőjét is beidézi a kegyelmi botrány felelőseit feltáró parlamenti vizsgálóbizottság. A testület szerdai ülésén egyhangúlag fogadta el a meghallgatandók listáját, amin a politikai és egyházi elit ismert alakjai mellett egykori fővárosi tisztségviselők és hatósági vezetők is helyet kaptak – adta hírül a 24.hu.
A névsorban szerepel Csókay László, a bicskei gyermekotthont korábban fenntartó fővárosi önkormányzat egykori gyermekvédelmi osztályvezetője, valamint Csomós Miklós és Bagdy Gábor volt főpolgármester-helyettesek. Rajtuk kívül meg kívánják hallgatni Mátrahalmi Tibort, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Fejér Megyei Kirendeltségének volt igazgatóját, Simon Lászlót, Fejér megye korábbi rendőrfőkapitányát, valamint Szabó Mátét, aki ombudsmanként a bicskei ügyről szóló 2012-es jelentést jegyezte.
Polt Pétert és Balog Zoltánt is beidézi a bicskei gyermekotthon ügyében a vizsgálóbizottság
A parlamenti vizsgálat alól nem lesz egyszerű távol maradni. A bizottság döntése értelmében a bicskei gyermekotthon két dolgozóját a következő ülésen zárt ajtók mögött, együttműködési kötelezettség nélkül hallgatják meg. A többi érintett esetében viszont az idézések kiküldése után 15–17 nappal már élesben fut a kötelező megjelenés.
Ha az időközben tisztségéről leköszönt volt legfőbb ügyész vagy a református püspök nem bukkanna fel a megadott időpontban, a törvényi kényszerítő eszközök gyorsan fokozódnak. Az első hiányzás százezer forintos, a második már egymillió forintos bírságot von maga után. A harmadik sikertelen próbálkozás után pedig a bizottság jogilag elrendelheti az érintett személyek rendőri előállítását – írja a.
Egymilliós bírság és rendőri előállítás várhat a távol maradó tanúkra
A vizsgálat középpontjában Novák Katalin 2023-as kegyelmi döntése áll, amellyel K. Endrét, a bicskei gyermekotthon elítélt igazgatóhelyettesét mentesítette a büntetés alól. K. Endre a pedofil bűncselekmények eltussolásában segédkezett az intézmény igazgatójának, V. Jánosnak, és a gyerekeket próbálta rávenni a vallomásuk visszavonására. A határozat Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter ellenjegyzésével vált hatályossá; az eset kirobbanása után mindkét politikus lemondott.
Schummer Orsolya, a bizottság tiszás elnöke elmondta, hogy a munkaterv alapján két szakaszban göngyölítik fel az ügyet. Az első lépésben a 2011 és 2013 közötti időszakot világítják át, amikor az otthon még a főváros, majd a minisztérium alá tartozott. Azt kutatják, kik szereztek tudomást a visszaélésekről, miért maradtak el a határozott intézkedések, és az igazgató milyen védettséget élvezett. A második szakasz a 2015 és 2016 közötti éveket veszi górcső alá, amikor a jelzések dacára a pedofil igazgató nemcsak a székében maradhatott, de még kitüntetést is kapott.
A vizsgálóbizottság elnöke rámutatott, a munkájuk lényege a döntések mögötti szisztéma feltárása. „Meg kell érteni, hogy a kialakuló védőháló hogyan ágyazott meg annak a későbbi magasabb szintű befolyásolásnak, amely a kegyelmi döntést is lehetővé tette” – fogalmazott Schummer Orsolya.
