Független magazin — 2016 óta
Címke
Négy fontos összefüggés mutatja meg, mit jelent Baka András államfői kezdeményezése, és miért indított éles szakmai vitát a Vidéki prókátorként ismert Fülöp Botond megszólalása Szathmáry Zoltán legfőbb ügyészi jelölése kapcsán.
A 70 éves korhatár visszavezetése miatt megüresedett taláros tisztségekre javasolt jogászokat hétfőn hallgatja meg a szakbizottság, mielőtt az Országgyűlés kedd délelőtt voksol a megválasztásukról.
A parlamenti vizsgálat két szakaszban göngyölíti fel a bicskei gyermekotthon körüli rendszert, hogy kiderüljön, kik ágyaztak meg a későbbi elnöki kegyelemnek.
Az alaptörvény-módosítással visszahozott felső korhatár nemcsak négyfős üresedést okozott a testületben, de a parlament jogkörét is átírta, hiszen az új elnököt már maguk közül kell megválasztaniuk a bíráknak.
Az Alkotmánybíróság hétfőn mindhárom, a 17. Alaptörvény-módosítást támadó fideszes indítványt visszautasította. A testület közleménye szerint nem nyílt meg az út Sulyok Tamás korábbi államfői megbízatásának visszaállítása előtt, és a két másik vitatott szabály is hatályban marad. A Fidesz–KDNP beadványainak eredményéről korábbi cikkünkben is beszámoltunk.
A Fidesz–KDNP az Alkotmánybírósággal próbálta megakasztani a Tisza egyik legkeményebb közjogi átalakítását. Nem sikerült: hétfőn visszautasították a Sulyok Tamás eltávolítását, a 12 éves képviselői cikluskorlátot és a 70 éves alkotmánybírói korhatárt támadó beadványokat.
Polt Péter elszámoltatását helyezte kilátásba Gajdos László, miután az Alaptörvény 17. módosítása visszaállította az alkotmánybírák 70 éves felső korhatárát. A Tisza Párt minisztere szerint a volt legfőbb ügyésznek hamarosan egy új hivatal előtt kell számot adnia, ám a közjogi mandátum megszűnése és egy esetleges büntetőjogi felelősség megállapítása két külön kérdés – ráadásul Polt távozásának időpontja…
Sulyok Tamás hivatali idejének lerövidítése elindította a visszaszámlálást a hazai közigazgatás legfelsőbb köreiben a friss törvényjavaslat benyújtása után. A háttérben megkötött politikai manőverek egy olyan láncreakciót indítanak el, amelynek a végkifejlete alapjaiban rengeti meg a hatalmi struktúrát.
Sulyok Tamás köztársasági elnök nyilvánosságra hozta azt a rendkívüli indítványt, amellyel a saját elmozdítását célzó alkotmánymódosítást támadta meg az ország legfőbb jogi fórumán. Vajon az államfő jogi manővere képes lesz megállítani a törvényhozási gépezetet, vagy az egész kísérlet kudarcba fullad az eljárási akadályok miatt?
Ruff Bálint rendkívüli ülést kezdeményezett, amely a nyári csend helyett soha nem látott politikai vihart hoz az Országház falai közé. A váratlanul beterjesztett, sorsdöntő napirendi pontok olyan mélyreható hatalmi bázisokat vesznek célba, amelyek ellenállásának letörése a következő napok legfeszültebb kérdése lesz.
