A keddi nappal hivatalosan is véget ért Polt Péter elnöki mandátuma az Alkotmánybíróság élén, miután a testület éléről és tagjai közül is távoznia kellett. A korábbi legfőbb ügyésszel együtt Haszonicsné Ádám Mária, Juhász Miklós és Lomnici Zoltán alkotmánybírói megbízatása is megszűnt. A négy tisztségviselő távozását nem személyes lemondás vagy egyedi határozat, hanem a 17. Alaptörvény-módosítás életbe lépése váltotta ki, amely újra bevezette a 70 éves felső korhatárt a testület tagjaira – írta meg a Telex.
A rendszer nem ismeretlen a magyar jogrendben: a rendszerváltást követően évtizedekig éppen ez a 70 éves korhatár igazította el a testület tagságát, amit a kormánypártok 2010 után töröltek el a szabályozásból. A mostani módosítás lényegében visszatért a korábbi modellhez, aminek közvetlen következményeként a testület létszáma egyetlen nap alatt négy fővel csökkent. Az Országgyűlésnek most hatvan napja áll rendelkezésre, hogy megválassza a távozó alkotmánybírák utódait.
Polt Péter és az Alkotmánybíróság új szabályai
A módosítás nemcsak a felső korhatárt állította vissza, hanem érdemben átrendezte az Alkotmánybíróság működési és választási mechanizmusait is. A 15 tagú testület elnökét a jövőben már nem a parlamenti többség jelöli ki közvetlenül, hanem maguk az alkotmánybírák választhatják meg saját soraikból, hároméves időtartamra. Ezzel párhuzamosan a tagok megbízatási ideje is megváltozott: a korábbi 12 éves mandátum helyett az új bírák már csak 9 évre kapják meg a kinevezésüket.
A törvényi keretek frissítése egy másik szigorítást is magában foglal, amely a parlamenti kötődéseket vágja el. Az Alaptörvény új rendelkezése kimondja: ha valaki már nem választható meg országgyűlési képviselővé, a mandátuma automatikusan megszűnik a testületben is. Ez a szabályozási elem korábban már éreztette a hatását, amikor Hende Csabának kellett távoznia a taláros testületből, mivel 2002 és 2025 között betöltött képviselői tisztségeivel elérte a törvényben meghatározott maximális három ciklusos határt.
Határozatképesség és a parlamenti pótlás menete
A hirtelen keletkezett négyfős üresedés ellenére az Alkotmánybíróság működőképessége nincs közvetlen veszélyben, de a határozathozatal szigorú feltételekhez kötött. A jogszabályok értelmében a testület akkor határozatképes, ha az ülésen jelen van a hivatalban lévő tagok legalább kétharmada. A döntéshozatalhoz elengedhetetlen az elnök jelenléte is; akadályoztatása esetén az elnökhelyettes vagy az elnök által előzetesen kijelölt alkotmánybíró helyettesítheti a testület élén.
Az Országgyűlés előtt álló legfontosabb feladat most a kiesett tisztségek betöltése a törvényben előírt hatvanéves határidőn belül. A képviselőknek a következő hetekben kell megtalálniuk azokat a jelölteket, akik megfelelnek az új korhatári és összeférhetetlenségi elvárásoknak, miközben az átalakult testület saját maga választja majd meg új elnökét a négy új tag megválasztása vagy a testület csonka létszámának stabilizálódása után.
