Az Elios-ügy lezárásának háttere
A nagyközönség által élénken figyelt Elios-ügy nyomozásának megszüntetésével kapcsolatban Polt Péter konkrét jogi magyarázattal szolgált. Kijelentette, hogy legfőbb ügyészként semmilyen módon nem avatkozott bele az érintett közvilágítási projektek vizsgálatába.
A volt vezető részletezte, hogy a megszüntető határozatot a hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóság hozta meg az eljárás végén. Az indoklás kulcseleme az volt, hogy a hatályos magyar büntetőjog a vertikális kartellt nem rendeli büntetni, így bűncselekmény hiányában nem folytatódhatott a büntetőeljárás.
A nyomozati lépések időzítésével és az eljárási garanciákkal kapcsolatban kifejtette szakmai elveit. „Nem lehet előbb meggyanúsítani valakit, és utána hozzákeresni a bizonyítékokat, mert az nem jogállam” – szögezte le az interjúban.
Arra a felvetésre, hogy egyes ügyek – mint például a Volánbusz-ügy – a választási időszak után hirtelen felgyorsultak, úgy reagált, hogy a vizsgálatokban most jött el a döntések ideje. Véleménye szerint a nyomozati szakasz elhúzódása nem kizárólagosan magyar jelenség, a vádhatósági szakasz pedig rendszerszinten a legrövidebb.
Utódja, Fejes Péter kinevezését kiváló döntésnek nevezte, emlékeztetve arra, hogy az új vezető évtizedeken át bizonyított, többek között a vörösiszap-katasztrófa vádjának képviseletével.
Polt arra a vádra is reagált, hogy Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetője azt állította, az aranykonvoj-ügyben egy vezető ügyész megmondta, ki ellen lehet nyomozni és kit nem lehet kihallgatni; a volt legfőbb ügyész szerint elképzelhetetlen, hogy ilyen megtörtént volna – ismertette a Telex.
