Több tízmilliárd forintnyi közpénz bánta azt a félresikerült hírszerző szoftvert, amelyet a magyar állam rendelt meg, de a szakértők szerint végül teljesen használhatatlannak bizonyult.
A Vsquare és a Citizen Lab közös tényfeltáró anyaga szerint a magyar titkosszolgálatok beszállítója, az SCI-Network egy saját, nyílt forrású hírszerző (OSINT) eszközt fejlesztett. A projekt a magyar kutyafajtára utaló Quvasz, vagy Q-VASZ nevet kapta, és a célja az interneten fellelhető adatok hatékony monitorozása lett volna. Azonban a projektbe ölt tízmilliárdok ellenére a szoftver a gyakorlatban csődöt mondott a belső információk szerint.
Kapcsolódó cikk
„Tálcán kínálták fel az ország titkait!” – Kiderült az igazság a lehallgatási botrány mögötti döbbenetes hanyagságról, kimondta a szakértő
Rácz András Oroszország-szakértő hétfőn hat pontban reagált a Mandiner Panyi Szabolcs ellen indított kampányára, és egyértelműen fogalmazott: a valódi botrány nem az újságíró, hanem Szijjártó Péter külügyminiszter, aki éveken át nyílt, lehallgatható vonalon tárgyalt Szergej Lavrovval EU-csúcsok szüneteiben.
A szakértők és a belső források egybehangzó állítása szerint a fejlesztés végére a platform szinte használhatatlan maradt a titkosszolgálati munka során. A jelentés szerint a magyar fejlesztésű program „rossz hatásfokkal” működött, és nem tudta hozni azokat az eredményeket, amelyeket a megrendelő állami szervek elvártak tőle. Ez az eset újabb súlyos kérdéseket vet fel a nemzetbiztonsági célú informatikai beszerzések átláthatóságával és hatékonyságával kapcsolatban.
Az SCI-Network bukott projektje
Az SCI-Network nem új szereplő a hazai piacon, hiszen évek óta a magyar titkosszolgálatok egyik legfontosabb technológiai partnereként tartják számon. A cég korábbi állami megbízásai és a kormányzati körökhöz fűződő bizalmi viszonya alapozta meg azt a hátteret, amely lehetővé tette egy ilyen volumenű fejlesztés elindítását. A vállalat vezetése korábban is a „nemzeti digitális szuverenitás” jegyében igyekezett pozicionálni magát, hangsúlyozva, hogy a külföldi szoftverek helyett hazai megoldásokra van szükség.
Kapcsolódó cikk
„Ezt titkolja a külügy mindenki elől?” – Szijjártó Péter és a titkos orosz csatorna és drágakövek rejtélye tartja lázban az országot
Döbbenetes vádakkal állt elő Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró, aki szerint magyar kormányzati gépeken titokban készpénzt és drágaköveket csempészhettek Oroszországból az elmúlt tíz évben.
A szoftver fejlesztését övező ambíciók mögött az a motiváció állt, hogy Magyarország saját, független adatgyűjtő kapacitást építsen ki a modern hírszerzés területén. Ez a törekvés illeszkedik a kormány azon stratégiájába, amely a stratégiai ágazatokban is az önellátásra és a függetlenségre törekszik. Azonban a Quvasz kudarca azt mutatja, hogy a politikai lojalitás nem mindig jár együtt a technológiai szakértelemmel. A „nemzeti szoftver” ígérete végül csak egy méregdrága, funkciótlan kódhalmaz maradt, ami nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Milliárdok mentek a lefolyóba
A Citizen Lab jelentése rávilágít arra is, hogy a Quvasz nem csupán szakmai szempontból volt gyenge, hanem a biztonsági előírásoknak sem felelt meg. A hírszerző közösségen belül a programot gúnyosan csak „a süket kutya” néven emlegették, utalva arra, hogy a kért adatokat képtelen volt kinyerni az internetről. „A platform használhatatlan lett” – szögezte le a Vsquare egyik forrása, ami különösen fájdalmas megállapítás egy ilyen költséges projekt esetében.
Kapcsolódó cikk
Újra letölthetik az amerikai felhasználók a TikTok és a WeChat alkalmazásokat
Joe Biden visszaadta a TikTokot és a WeChatet Amerikának.
Az SCI-Network által fejlesztett szoftver bukása nemcsak anyagi kárt jelent, hanem presztízsveszteséget is a magyar titkosszolgálatok számára. Míg a szomszédos országok modern, bevált rendszereket használnak az OSINT-tevékenységükhöz, Magyarország egy olyan technológiai zsákutcába futott bele, amelynek költségeit az adófizetők viselik. A projekt leállítása után most a felelősségre vonás és a kifizetett tízmilliárdok sorsa a legégetőbb kérdés a szakmában.
A Quvasz-projekt tízmilliárdos kudarca bebizonyította, hogy a hazai hírszerző szoftverfejlesztés jelenlegi modellje nem képes felvenni a versenyt a nemzetközi sztenderdekkel.
A titkos magyar kémprogram, a Quvasz története intő jel lehet a jövőbeli állami informatikai beruházások számára. Amikor a technológiai hatékonyságot felülírják a politikai szempontok és a zárt körű beszállítói hálózatok, az eredmény gyakran csak tízmilliárdos veszteség. A 2026-os választások előtt ez a botrány tovább erodálhatja a bizalmat a nemzetbiztonsági intézményrendszer iránt, rávilágítva a közpénzek elégetésének kockázataira a legérzékenyebb területeken is.
Kapcsolódó cikk
„Azonnal megteszem” – Kiszivárgott Szijjártó Péter titkos ígérete az oroszoknak?
Egy frissen kiszivárgott hangfelvétel tanúsága szerint Szijjártó Péter a szövetségesek tudta nélkül, a moszkvai magyar nagykövetségen keresztül juttatott volna el bizalmas EU-s iratokat az orosz külügynek.
