Huszonkilenc éve, 1990. március 18-án történt minden idők egyik legnagyobb műkincsrablása. Ismeretlen tettesek csaknem félmilliárd dollár értékben vittek el festményeket a bostoni Isabella Stewart Gardner Múzeumból. Az alkotásokat – köztük Rembrandt és Degas műveit – a mai napig nem találták meg.

Hirdetés

A múzeumba 1990. március 18-án, röviddel éjfél után jutott be két férfi rendőrnek öltözve. Azt állították, hogy kihívták őket. Az őrség lefegyverzése után 13 nagy értékű festményt vittek magukkal, Rembrandt és Degas művei mellett Manet- és Vermeer-alkotásokat.

A festmények közül néhányat – így Rembrandt Vihar a tengeren Galileánál című munkáját – kivágtak a keretéből.

Ezek a mai napig üresen lógnak az intézmény falán. “Így őrizzük a reményt” – mondta Kathy Sharpless marketingigazgató.

A múzeum szakemberei és a rendőrség a mai napig csak találgatni tudja, hogy a tolvajok választása miért az ellopott művekre esett. Úgy vélik, a három Rembrandt biztosan kellett nekik, de azt nem értik, hogy miért hagytak hátra értékes darabokat, és vittek el kevésbé kiemelkedő műveket.

A nyomozók szerint a festményeket a rablás után Bostonból Connecticut államba és Philadelphia térségébe vitték, és egy évtizeddel ezelőtt Philadelphiában eladásra kínálták őket. A hatóságok azonban itt a nyomát vesztették a képeknek, további sorsukról semmit nem tudnak.

Művészetkedvelők figyelem! Felfedték Rembrandt titkát

A német Agenwandte Chemie magazin osztotta meg elsőként a felfedezést, amely rájött Rembrandt titkára. A holland és francia kutatókból álló csapat 3 festményt vizsgáltak meg. Marten Soolmans portréját (1634), Betsabé a fürdőben (1654) és a Susanna (1636) című festményeket. Miután mintát vettek, az Európai Synchrotron Labor csúcstechnológiájával sikerült meghatározni a vegyi anyagokat.

A nyomozás zsákutcába jutott, az ügyről könyvek jelentek meg, pletykák és spekulációk keringtek a felelősök kilétéről, de az elkövetők kilétére soha nem derült fény. Az amerikai hatóságok a vakmerő rablás 23. évfordulóján bejelentették, hogy már nem a tettesek elfogására, hanem a felbecsülhetetlen értékű festmények előkerítésére helyezik a hangsúlyt.

Maga a bűntett már elévült, ezért a hatóságok inkább az elrabolt műkincsek hollétével kapcsolatban várnak információkat a lakosságtól.

A rablással ellentétben ugyanis a lopott műalkotások birtoklása, rejtegetése továbbra is büntetendő cselekmény, bár a hatóságok néhány éve azt is közölték, hogy a festmények visszaszerzése érdekében hajlandók alkut kötni a büntetés enyhítéséről vagy elengedéséről.

Emellett továbbra is érvényes az ötmillió dolláros nyomravezetői jutalomra tett ajánlat a bűncselekmény sújtotta múzeum részéről.

Rembrandt Éjjeli őrjáratát a látogatók szeme láttára restaurálják

A Rijksmuseum igazgatója kedden jelentette be, hogy a restaurálás szokatlan módját választva a világhíres festményt abban a teremben fogják helyreállítani, amelynek falán lóg. Ahelyett, hogy a “koronaékszert” elszállítanák a múzeumból a több évig tartó restaurálás idejére, a projektet a helyszínen hajtják végre. Sőt, élőben közvetíteni fogják a munkálatokat.

A főleg amerikai és európai művészek munkáit kiállító bostoni intézmény – amelyet 1903-ban alapított Isabella Stewart Gardner műgyűjtő és filantróp – virtuális múzeumi túrával emlékezett a 25. évfordulóra. A közönség nagy felbontású felvételek és archív képkockák révén ismerhette meg az ellopott 13 művet.

Hirdetés