A hatalmi ágak szétválasztása nem szokásjog, hanem alapvető kötelezettség
A közjogi vita egyik legfontosabb eleme az eljárási szokások és az alkotmányos normák közötti különbségtétel. Róna Péter kifejtette, hogy a miniszterelnöki pozíció nem jogosít fel senkit arra, hogy az államfői jogkörökbe beleszólást formáljon. Az előzetes egyeztetés elmaradása nem egy figyelmen kívül hagyható gesztus, hanem a hatalmi ágak szétválasztásának közvetlen következménye. A közgazdász aláhúzta, hogy a független intézmények működésének lényege éppen a politikai ráhatás teljes kizárása.
Az elemzés rámutat arra a tévedésre, amely a konzultáció hiányát csupán politikai udvariatlanságnak tekintette. Róna hangsúlyozta: „Ez nem szokásjog, hanem alapvető alkotmányjog, fontos része a hatalmi ágak szétválasztásának. Nem szólhat bele, mert a folyamathoz nincs semmilyen alkotmányos köze.” Ennek ellenére a Tisza-frakció érdemi vita, az érintett meghallgatása és alapos indoklás nélkül, egyhangúan utasította el a jelöltet. Ez a reflexszerű szavazási mechanizmus kísértetiesen emlékeztet a korábbi évek parlamenti gyakorlatára.
A döntési folyamat felületessége nem csupán elvi problémákat vet fel, hanem közvetlen emberi és szakmai következményekkel is jár. A politikai indoklással elutasított jelölt ügye jól mutatja, mennyire sérülékeny a jogállami intézményrendszer, ha a frakciók vizsgálat nélkül hajtják végre a politikai iránymutatást. Az elutasítás indokaként felhozott aranykonvojügy és az ügyészségi informatikai rendszer körüli állítások háttere azonban egészen más képet mutat a döntés megalapozottságáról.
