A bírói kritika és az Országgyűlés függetlenségének védelme
A disputában korábban megszólaló Sándor Zsuzsa azt képviselte, hogy a politikai nyilatkozatokból nem vonható le messzemenő következtetés a törvényhozás alárendeltségére. A volt bíró álláspontja szerint: „Téves következtetés, hogy Magyar Péter szavai azt bizonyítanák: az Országgyűlés az ellenőrzése alatt áll”.
A válaszcikk szerzője azonban fenntartotta azon aggályát, hogy a pártelnöki befolyásolás nem korlátozhatja az államfő jogköreit és a jelölési folyamatokat. Úgy vélte, hogy az eljárási rend betartása nélkül a jogállamiság alapvető intézményei sérülnek.
Nézete szerint a helyes parlamenti eljárás az lett volna, ha az Országgyűlés érdemben meghallgatja a kinevezendő tisztségviselő jelöltjét, felteszi a szükséges kérdéseket, és a nyilvános vita alapján hozza meg felelős döntését. A vitát végül az Alaptörvény és az alkotmánybírósági értelmezések keretezte szabályrendszer helyezte új megvilágításba, kijelölve a hatalmi ágak elválasztásának végső korlátait.
