Az Európai Unió luxemburgi székhelyű bírósága csütörtökön elutasította az Európai Parlament (EP) 7. cikk szerinti eljárás megindításáról szóló állásfoglalásával (Sargentini-jelentés) szemben benyújtott magyar keresetet.
Nem sikerült megsemmisíttetni a 7. cikk szerinti eljárást Magyarország ellen
Az EP 2018 szeptemberében nem kötelező érvényű állásfoglalást fogadott el, amelyben azt javasolta, hogy a tagállamokat tömörítő tanács az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének 1. pontja alapján állapítsa meg: Magyarországon fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy sérülnek az Európai Unió alapértékei.
A Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő által összeállított jelentés – azóta csak Sargentini-jelentésnek hívjuk – kritikát fogalmazott meg a jogállamiság magyarországi helyzetéről.
Magyarország az év októberében keresetet nyújtott be az uniós bírósághoz, amelyben az állásfoglalás elfogadásának szabálytalanságára hivatkozva a 7. cikk szerinti eljárás megindítását kezdeményező EP-javaslat megsemmisítését kérte. Indoklásában azzal vonta kétségbe az állásfoglalás érvényességét, hogy annak elfogadásakor a tartózkodásokat is figyelembe kellett volna venni a leadott szavazatok kétharmados többségének megállapításához.
Kapcsolódó cikk
Orbán egyre gazdagodó ismerőseivel kampányol az európai liberálisok szövetsége
A tartózkodások figyelembe vételének elmulasztásával az európai uniós parlament nem tett eleget az uniós szerződésekből eredő követelményeknek – érveltek.
Párhuzamosan pedig a kormánysajtó, élénk az Origóval irdatlan lejárató kampányba kezdett Judith Sargentini ellen.
Az Európai Parlament helyesen számolt és járt el
Az uniós bíróság döntésének indoklásában kijelentette: az Európai Parlament az állásfoglalás elfogadásakor leadott szavazatok számlálása során jogosan hagyta figyelmen kívül a tartózkodó szavazatokat. Az EP-képviselők tartózkodásait ugyanis nem kell figyelembe venni annak meghatározásához, hogy a leadott szavazatoknak az uniós szerződés vonatkozó cikkében előírt kétharmados többségét elérték-e.
Értelmezése szerint a „leadott szavazatok” fogalom csak az adott javaslatra vonatkozó pozitív vagy negatív szavazat kinyilvánítását foglalja magában. A tartózkodás, amelyet úgy kell érteni mint az állásfoglalás megtagadását, nem tekinthető „leadott szavazatnak”.
Következésképpen azt a szabályt, amely a leadott szavazatok többségével történő szavazást ír elő, úgy kell értelmezni, hogy az kizárja a tartózkodások figyelembevételét – közölték.
A Sargentini-jelentés elfogadásánál a tartózkodókat nem veszik figyelembe
Végezetül az uniós bíróság megállapította, hogy a tartózkodó szavazatok kizárása nem ellentétes sem a demokrácia elvével, sem pedig az egyenlő bánásmód elvével, tekintettel többek között arra, hogy a szavazás során a tartózkodó képviselők a szabályok ismeretében jártak el. Előzetesen tájékoztatásban részesültek ugyanis arról, hogy a leadott szavazatok számlálásakor a tartózkodásokat nem veszik figyelembe – tették hozzá.
A hónap elejétől működik már az Európai Ügyészség, amely vezetője, Laura Codruța Kövesi szerint a legfontosabb eszköz a jogállamiság megvédésében. A magyar kormány nem csatlakozott az új európai intézményhez, amely fő feladata a korrupció üldözése.
Kapcsolódó cikk
Orbán Viktor egyetemi modellváltásától hangos a The New York Times is