Két nappal azután, hogy a parlament többségi frakciója váratlanul bedobta Sárvári Nicholas nevét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnöki pozíciójára, a képviselőcsoport kénytelen volt éles kanyart venni saját kommunikációjában. Miután a sajtó és a független politikai elemzők egy része nyílt hatalmi beavatkozásként értékelte az utolsó pillanatban végrehajtott akciót, a frakció sajtóközleményben igyekezett tisztázni a kialakult helyzetet. Állításuk szerint a meghallgatott jelöltek egyike sem a párt vagy a frakció saját embere – számolt be a váratlan fordulatról a Szeretlek Magyarország.

A parlamenti eljárásrend szerint az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság a 92 beérkezett pályázat értékelése után eredetileg három jelöltet javasolt a plenáris ülés elé. A frakcióknak azonban törvényi lehetőségük volt arra, hogy egy-egy további pályázót hívjanak be a bizottsági meghallgatásra. Miután az eredeti favoritok közül Jancsics Dávid visszalépett, a kormánypárti többség a pontozásos rangsor negyedik helyén végzett szakembert küldte a testület elé, hogy állításuk szerint minél szélesebb szakmai kínálatból választhasson az Országgyűlés. A döntési folyamat előzményeiről korábban részletesen írtunk, amikor a korrupciókutató Jancsics Dávid visszalépése után hárman maradtak versenyben a vagyonvisszaszerzési csúcsszerv élére.

Sárvári Nicholas és a bizottsági meghallgatás feszültségei

A meghallgatáson az elnöki tisztségre váratlanul bekerült Sárvári Nicholas független, kívülről érkező krízismenedzserként mutatta be magát a testület előtt. A kanadai-magyar kettős állampolgár, aki évtizedek óta foglalkozik nemzetközi vállalati visszaélések és offshore céghálók feltárásával, kendőzetlen határozottsággal beszélt a honi viszonyokról. Az, hogy Magyarországon így el lehetett bánni a közvagyonnal, elfogadhatatlan, és ezt én magyarként szégyellem – fogalmazott a bizottsági ülésen a szakember, kiemelve, hogy a hivatal elsődleges feladata a társadalmi bizalom és az átláthatóság visszaállítása lesz.

A jelölési folyamat körüli politikai csörte ugyanakkor jól mutatja a tét nagyságát, hiszen az NVVH elnökének megválasztásához a parlamenti képviselők többségének támogatása szükséges. A Fidesz-frakció eleve bojkottálta a bizottsági üléseket, alkotmányellenesnek nevezve a nagy hatalmú hatóság felállítását, és az Alkotmánybírósághoz fordult az ügyben. A Tisza-frakció visszakozása és a jelöltállítás finomhangolása jelzi, hogy a kormánypárti többség sem engedheti meg magának a nyílt pártkatona-állítás látszatát egy olyan szervezet élén, amelynek feladata az elmúlt évtizedekben felhalmozott korrupciós vagyonok felkutatása.

Hatéves mandátum és a milliárdos elszámoltatás ára

Az NVVH elnöki tisztségéért így Sárvári Nicholas mellett két elismert civil szakember, Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója, valamint Unger Anna Róza politológus maradt versenyben. A meghallgatások során mindhárom jelölt egyetértett abban, hogy a több mint 30 ezer milliárd forintnyi közvagyon felkutatása nem napok kérdése, és az első jogerős ítéletekre akár éveket is várni kell. Unger Anna hangsúlyozta, hogy a mintegy 150 fősre tervezett apparátusnak a teljes rendszert kell feltárnia, míg Ligeti Miklós arra figyelmeztetett, hogy a jogállami keretek betartása nélkül az eljárások könnyen politikai boszorkányüldözéssé silányulhatnak.

A parlamenti bizottság a zárt ülésen lefolytatott meghallgatások után teszi meg végleges javaslatát az Országgyűlésnek. A képviselők a jelenlegi menetrend szerint pénteken, titkos szavazással döntenek a hatéves mandátummal és havi több mint 5 millió forintos illetménnyel járó elnöki tisztség betöltőjéről, ami végérvényesen kijelöli az új korrupcióellenes csúcsszerv működési irányát.