1. Nyilvános közösségi bejegyzésből derült ki a főigazgató felmentése
A nyilvánosság előtt zajló kultúrpolitikai fordulat újabb fejezeteként a közösségi hálón közzétett bejelentésből értesült saját menesztéséről Schmidt Mária. A Terror Háza Múzeumot a megnyitása óta irányító történész leírta, hogy semmilyen előzetes magyarázatot vagy hivatalos indoklást nem kapott a minisztérium részéről. A döntést hozó Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter korábban sem kezdeményezett közvetlen egyeztetést az intézmény jövőjéről.
A korábbi főigazgató megjegyzése szerint a minisztériumnak küldött korábbi megkeresései és levelei válasz nélkül maradtak az elmúlt időszakban. A közvetlen kommunikáció hiánya miatt a szakmai váltás ténye teljesen felkészületlenül érte a múzeum vezetését. A döntéssel egyidejűleg a tárcavezető elrendelte az Andrássy út 60. alatti kiállítóhely azonnali, ideiglenes bezárását is, ami széles körű visszhangot váltott ki a nyilvánosságban.
Schmidt Mária felidézte, hogy az intézmény negyedszázados fennállása alatt meghatározó szerepet töltött be a magyar emlékezetpolitikában. A közgyűjtemény vezetése a döntést megelőzően semmilyen hivatalos jelzést nem kapott arra vonatkozóan, hogy a fenntartónak elvi vagy szakmai kifogásai lennének a kiállítás tartalmával kapcsolatban. A reakciójában azonban egyből politikai párhuzamot vont a jelenlegi döntéshozók és az intézmény egykori bírái között. Schmidt Mária reakciójában nyíltan felvetette, hogy a megbízatás megszüntetése mögött a régebbi szabaddemokrata bírálatok szellemisége éledt újjá.
