Nyomozati információ, de nem önálló bizonyíték
A volt nemzeti fejlesztési miniszter letartóztatásának indoklásában központi szerepet kapott az a gyanú, hogy hatalmas mennyiségű készpénzt tüntethettek el a hatóságok kiérkezése előtt. A nyomozók ezt részben egy nyomkövető kutya reakciójára alapozták, amely ugatással jelzett a Seszták Miklós érdekeltségébe sorolt páncélszekrényeknél.
Egy újonnan napvilágra került kriminálkinológusi szakértői vélemény azonban alapjaiban árnyalja a hatósági feltételezést. A szakértő hivatalos állásfoglalása szerint ugyanis az állat jelzése önmagában semmiféle büntetőjogi bizonyító erővel nem rendelkezik a bíróság előtt.
A politikus jogi képviseletét ellátó Papp Gábor szerint a vizsgálati anyag egyértelműen tisztázza a jogi határokat. Az ügyvéd rámutatott, hogy a kutyás jelzés mindössze támpontként szolgálhat a felderítéshez, de nem helyettesíti a kézzelfogható leleteket.
„A szakértői vélemény szerint a büntetőeljárás során a keresőkutya jelzése nem bizonyíték, hanem információ a nyomozó hatóság részére. Bizonyítékként az használható fel – tárgy, nyom, anyagmaradvány, videófelvétel –, amit az eljáró hatóság a kutya jelzésére alapozva megtalál. Ez ebben az esetben nem valósult meg” – idézte az irat tartalmát a védő.
A kirendelt kriminálkinológus azt is rögzítette a dokumentumban, hogy az állatok munkájában a természetükből fakadóan mindig benne van a tévedés esélye. Így a jelzés ténye önmagában nem igazolja, hogy valaha valóban bankjegyeket tartottak volna a fémkazettákban.
A szakvélemény papírra vetésének naptári időpontja ráadásul súlyos eljárási aggályokat vet fel a kényszerintézkedés körülményeivel kapcsolatban.
