Suha György Afrika-szakértő szerint a Duna Aszfalt Kongói Demokratikus Köztársaságot és Zambiát összekötő útprojektje nem kamuberuházás, miközben a 126 milliárd forintos finanszírozás és a hozzá kapcsolódó, 101 milliárd forintig vállalt állami kezesség vizsgálatát indokoltnak tartja. A híd a Kwai folyón című 1957-es háborús filmben Nicholson ezredes a hadifogolytáborban a híd tökéletes megépítését tekinti saját győzelmének, miközben háttérbe szorul, hogy végül kit szolgál majd az építmény: ez a különbség segít megérteni, miért nem azonos kérdés egy afrikai út valós gazdasági haszna és a magyar állam által vállalt kockázat.
A feljelentést bejelentő Magyar Péter korábbi parlamenti bejelentésében is az Eximbank körüli döntések átvilágítását helyezte előtérbe. A kormány álláspontja szerint az ügyletet különösen kockázatossá tette, hogy mindkét érintett állam a bank legmagasabb országkockázati kategóriájában szerepelt, ráadásul az állami kezességhez vezető döntés nem az Eximbank igazgatóságán született meg.
A beruházás valós, a finanszírozás körül maradtak kérdések
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium négy Eximbank-ügyben tett feljelentést ismeretlen tettes ellen. Az egyik a Szíjj László érdekeltségi körébe tartozó Duna Aszfalt afrikai fejlesztésének kötvényfinanszírozása: a tervek szerint gyorsforgalmi út, határhíd, átkelő és útdíjrendszer épül a két ország között.
Suha nem ezt a döntési eljárást védi. Azt hangsúlyozza, hogy a projekt mögött mérhető üzleti forgalom állhat: a 184 kilométeres út és a Luapula folyón átvezető híd a bányavidékek szállítmányait rövidebb úton viheti a tanzániai Dar es Salaam kikötője felé. Szerinte a kamionoknak felszámított útdíjat elsősorban bányacégek és logisztikai vállalkozások fizetnék, ezért a bevétel nem közvetlenül a két ország költségvetési helyzetétől függne.
Kié a híd, kié a veszteség?
A híd a Kwai folyón Nicholson ezredese azért veszti szem elől a híd stratégiai szerepét, mert a kivitelezés fegyelme, a terv pontossága és a személyes presztízse tölti ki a figyelmét. A híd ettől még valódi műszaki teljesítmény, csak éppen a haszna és a következménye nem annál csapódik le, aki a munkát elvégezte.
Kapcsolódó cikk
Az afrikai ügyben is ez a választóvonal. A Duna Group azt közölte, hogy a kölcsön adósa a Duna Aszfalt, tehát egy esetleges bukásnál a cégcsoport felel a teljes visszafizetésért. A minisztérium kifogása viszont éppen az, hogy az állami bankok mögé jóváhagyott kezesség mellett ki és milyen szabályok szerint vállalta el ezt a kockázatot. Suha György részletes érvelése szerint az országkockázat önmagában nem írhatja felül egy, a globális nyersanyagpiacra épülő projekt bevételi modelljét.
Ez azonban nem oldja fel a finanszírozási döntés körüli vitát. A folyó fölé épített híd lehet gazdaságilag indokolt; attól még meg kell válaszolni, hogy a garancia esetleges terhét végül ki viseli.