A PiS vezetése több mint harminc parlamenti képviselő távozásaként kezeli, hogy Mateusz Morawiecki táborának tagjai nem írták alá Jarosław Kaczyński hűségnyilatkozatát. A III. Richárd című Shakespeare-tragédia Buckingham és Richárd közötti jelenete azt a pillanatot világítja meg, amikor egy politikai szövetségből személyes engedelmességi próba lesz: ez segít megérteni, miért nem egyszerű szervezeti vita robbantotta ki a lengyel jobboldal konfliktusát.

A Fidesz számára ezért érdekes a lengyel ügy: Orbán Viktor a tusványosi beszédében hirdetett ellenállási politikája is azt a kérdést teszi élessé, hogy egy nagy párt meddig tud egyetlen közös irányt fenntartani, amikor a választói és a belső csoportjai más választ várnak. A PiS-ben a stratégiai különbséget végül egy fegyelmi feltétel fordította személyes konfliktussá.

Morawiecki hívei szerint nem kiléptek a Jog és Igazságosságból, hanem ki akarják szorítani őket belőle. Kaczyński viszont a Rozwój Plus nevű, Morawiecki által alapított egyesületet olyan külön hatalmi központnak tekinti, amely a PiS szétszakítására készül.

A vita egy aláírással vált hűségpróbává

A pártelnök határidőt szabott a politikai tevékenységet folytató egyesületekhez kötődő politikusoknak: nyilatkozniuk kellett arról, hogy nem tagjai ilyen szervezetnek. A Rozwój Plus emberei ezt visszautasították. A korábbi kompromisszumkereséshez képest nagy fordulat, hogy Kaczyński korábban még a PiS „két tüdejéről” beszélt: egy mérsékeltebb és egy harciasabb irány együtt érhetné el a szélesebb jobboldali tábort.

Richárdnak már nem a terv, hanem Buckingham kell

Shakespeare darabjában Buckingham addig Richárd legfontosabb embere, amíg a trón megszerzésének tervében közösen mozognak. A törés akkor jön, amikor Richárd a hercegek meggyilkolására akarja rávenni. Buckingham habozik, mire a király visszatartja tőle a korábban megígért jutalmat. A döntő kérdés többé nem az, egyetértenek-e a politikai céllal, hanem az, hogy Buckingham hajlandó-e feltétel nélkül végrehajtani a parancsot.

A III. Richárd ebben a jelenetben nem a kezdeti közös terv összeomlását mutatja, hanem azt, hogyan lesz a különvéleményből hűtlenség, amikor a vezető már nem hagy helyet a mérlegelésnek. A PiS-ben a hűségnyilatkozat ugyanilyen választóvonal lett a két tábor között.

A PiS-ben sem pusztán arról folyik a vita, hogy a párt a centrum felé nyisson-e, vagy keményebben versenyezzen a tőle jobbra álló erőkkel. A lengyel állami hírügynökség beszámolója szerint Kaczyński a Rozwój Plust a pártegységet fenyegető terv részeként írta le, Morawiecki köre pedig azt állítja, hogy tagjai nem mondtak le párttagságukról. A hűségnyilatkozat így nem lezárta a vitát, hanem kijelölte azt a pontot, ahol a két tábor – Buckingham és Richárd jelenetéhez hasonlóan – már nem ugyanazon az asztalon tárgyal.