Egyensúlykeresés a szűk pártstruktúra és a mozgalmi jelleg között
A Tisza Párt előtt álló legfőbb szervezeti kihívás a hagyományos pártműködés és a mozgalmi jelleg közötti kényes egyensúly megteremtése. Szabó Andrea hangsúlyozta, hogy míg a korábbi politikai formációk a növekedés szakaszában kivétel nélkül a bürokratizálódást és a szigorú pártosodást választották, a jelenlegi vezetés tudatosan megpróbálja megőrizni a hálózatos, mozgalmi jelleget.
Ez az egyedi kísérlet a nemzetközi politikatudományi kutatások figyelmét is felkeltette, hiszen a pártrendszerek fejlődésének egy teljesen új mintázatát hozhatja el. A Tisza-szigetek becsatornázása és a szűk szakmai pártmag összehangolása ugyanakkor állandó belső feszültségekkel jár a mindennapi működés során.
A kutató a kialakult helyzetet értékelve kifejtette: „Ez egy nagyon érdekes kísérlet. Nem tudom, mennyire lesz sikeres, meglátjuk. Míg az eddigi pártoknak az volt a válasza, hogy oké, akkor pártosodjunk, a Tiszának meg az a válasza, hogy maradjunk mozgalmi jellegűek”.
A szervezeti dilemmák mellett a szakmai háttér hiánya is komoly akadályt jelent, amely a rendszerváltás utáni MDF helyzetére emlékeztet. Megfelelő saját káderállomány hiányában a leendő kormányzat kénytelen lenne a meglévő minisztériumi apparátusra támaszkodni, ami további igazgatási konfliktusokhoz vezethet. A kormányzási kihívások mellett a teljes nyilvánosság előtti intézményi ellenőrzés is új alapokra kerül. Az alaptörvény átfogó reformja mögött ugyanis egy különleges, állampolgárokat bevonó eljárás lehetősége rajzolódik ki.
