A mémkultúrától a csendes visszatérésig: az ügy utóélete
A brüsszeli események szimbólumává az ereszcsatorna vált, amely a magyar mémkultúra és a politikai szatíra legnépszerűbb motívumává vált. A brüsszeli helyszín, a Rue des Pierres sarkán álló épület zarándokhellyé vált a magyar utazók és aktivisták körében, ahol emléktáblát és matricákat helyeztek el. Az ereszcsatorna mint vizuális elem megjelent a tüntetéseken, a plakátokon és a digitális tartalomgyártásban, tartósan rögzítve a Fidesz történetének legkínosabb mozzanatát a nyilvánosság emlékezetében.
Az ügy hosszú távon is rányomta a bélyegét a kormánypárti politikai kommunikációra. Bár a Fidesz a parlamenti választásokat a botrány ellenére 2022-ben ismét kétharmaddal nyerte meg, a konzervatív erkölcsi felsőbbrendűségre építő érvelés végleg veszített az éléből. A Szájer-ügy hivatkozási alappá vált minden olyan esetben, amikor a hatalom a magánéleti szférára vagy a morális szabályokra próbált hivatkozni a politikai küzdelmek során.
Évekig tartó teljes visszavonultság után Szájer József fokozatosan megkezdte a visszatérést a kormánypárti szellemi holdudvarba. Noha politikai és pártfisztséget nem tölt be, a Schmidt Mária által fémjelzett Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány kötelékében a Szabad Európa Intézet vezetőjeként tért vissza elemzőként a közéletbe. A 2020-as brüsszeli éjszaka emléke és az ereszcsatorna szimbóluma azonban továbbra is a NER történetének egyik legmeghatározóbb erkölcsi mérföldköve maradt.
