Bóka János Fidesz-frakcióvezető videósorozatának harmadik részében Szakács István már nem egyszerűen egy vitatható rendőri intézkedés szereplőjeként jelenik meg: szerinte a vele történtek a Fidesz szimpatizánsainak megfélemlítését szolgálták. A politikai keret tehát készen áll, csak az ügyészségi határozat bizonyult hozzá feltűnően szűknek.
Szakács hamis vádnak nevezte az ügyet, az ügyészség azonban nem állapított meg ilyesmit. A döntés annyit mondott ki, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok nem alapozták meg a terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés gyanúját, ezért helyt adtak a panaszának, és megszüntették a gyanúsítotti jogállását. Ez komoly fordulat, csak éppen nem azonos azzal, hogy az egész eljárás eleve koholmány lett volna.
Az ötszázezres mondattól a július 8-i motozásig
Az ügy Szakács június végi videójával kezdődött. Ebben arról beszélt, hogy ha Orbán Viktort elvinnék, ötszázezer magyar indulna kiszabadítani. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda július 3-án, saját hatáskörében rendelt el nyomozást terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés miatt.
Július 8-án Szakács lakóhelyén kutatást tartottak, tárgyakat foglaltak le, megmotozták, előállították, majd gyanúsítottként hallgatták ki.
Őrizetbe viszont nem vették, letartóztatás sem történt: a kihallgatás után szabadon távozhatott. A politikai történetben ez könnyen összecsúszik egy látványos elhurcolássá, a hatósági időrend ennél prózaibb és pontosabb.
Szakács később azt mondta, a videó felvételekor ivott, pontatlanul fogalmazott, és nem akart sem erőszakra, sem terrorcselekményre buzdítani. A magyarázat nem akadályozta meg az eljárás elindítását, de a megalapozott gyanúhoz végül az ügyészség szerint már kevésnek bizonyult, ami addig összegyűlt.
A megalapozott gyanú nem állt fenn, az önkény állítása bizonyítatlan maradt
A július 17-i ügyészségi döntés két külön szintet választott szét. Megalapozott gyanú nem állt fenn, ezért Szakács nem maradhatott gyanúsított; egyszerű gyanú viszont az ügyészség szerint volt, ezért az ügyészség nem minősítette alaptalannak a nyomozás megindítását. A kutatást, a lefoglalást és a motozást szintén jogszerűnek találták, az eljárás pedig gyanúsított nélkül folytatódott.
A Fidesz videója ebből a fél győzelemből egész vádiratot készít a Tisza-kormány ellen. Csakhogy a nyilvános hatósági kronológia szerint a nyomozást a rendőrség önállóan rendelte el, az első intézkedésekről sem a kormány, sem az ügyészség előzetes jóváhagyásával nem döntött. Kormányzati utasításra nincs nyilvános adat, így a politikai megfélemlítés egyelőre Szakács értelmezése, nem az ügyészségi határozat megállapítása.
Az ügyészség tehát kihúzta Szakács neve mellől a megalapozott terrorfenyegetési gyanút, de nem nyilvánította áldozattá, nem ejtett vádat egy megindult büntetőperben, és nem zárta le a nyomozást. A Fidesz sorozata ott folytatja a történetet, ahol a határozat abbahagyta: a jogi rész véget ér, a politikai bizonyosság pedig különösebb formaság nélkül megérkezik.
