A Szent Korona kalandos útjáról jelent meg kötet a Magyar Tudományos Akadémia kutatócsoportjának munkája nyomán. Erről Pálffy Géza történész, a kutatócsoport tagja számolt be az M1 aktuális csatornán szombaton.

Hirdetés

Ismertette: a több mint 600 oldalas, mintegy 200 illusztrációval és színes térképpel ellátott mű a nemzeti ereklye viszontagságait meséli el, kiderül belőle, hogy hányszor és hova, illetve, hogy milyen okokból és körülmények között szállították a Szent Koronát külföldre, majd miként tért haza.

A Szent Korona márciusig Debrecenben is látható / ContextUs

Papp László, Debrecen polgármestere A másik főváros – Kossuth és Debrecen 1849 című tárlat megnyitóján felidézte: a magyar történelem szempontjából rendkívül fontos időszakban volt a nemzet fővárosa Debrecen. – idézte a polgármester Kossuth Lajos 1849. január 6-i kiáltványának záró sorait. Hozzátette: a főváros szerepét egyebek mellett a Szent Korona Debrecenbe szállítását követően, ténylegesen január 9-től töltötte be a város.

Pálffy Géza elmondása alapján a magyar koronát tizenegyszer szállították külföldre, többségében Nyugatra. Ez is jól jelzi, hogy a magyarok múltja elsősorban a keresztény Közép-Európa történetével függ össze.

1978-ban az Amerikai Egyesült Államokból visszaszállították a magyar Szent Koronát Budapestre / Fotó: Hirado.hu

A koronát először 1205-ben vitték ki az országból, 1978-ban pedig véglegesen visszakerült a fővárosba. Mint elmondta, ezen 770 év alatt 135 évet volt külföldön.

Palffy Géza történész / Fotó: MTA

Kiemelte: a kutatások során, eddig ismeretlen részletekre is fény derült, mint például arra, hogy az 1663-64-es török elleni háborút lezáró vasvári béke idején a koronát nem Magyarországon, hanem Bécsben őrizték.

Hirdetés