Szentkirályi Alexandra titkos tervet sejt: "Hiába kértük a Tiszát, hogy vegye figyelembe a javaslatainkat, nem hallgattak ránk"

Szentkirályi Alexandra a társadalmi egyeztetést kéri számon

Szentkirályi Alexandra a demokratikus normák semmibevételével vádolja a jelenlegi vezetést. A panasz nem csupán az ellenzéki frakció tagjainak szól. „Nemcsak mi, hanem minden magyar ember” – hangsúlyozta a válaszok hiányának következményeit a bejegyzés szerzője. A transzparencia hiánya beárnyékolja a törvényhozás folyamatát. A jogszabály ugyanis a mindennapi tájékozódás alapjait érinti az országban. Vajon meddig tartható fenn egy olyan politikai irányvonal, amely a választók kizárásával hoz meg évtizedekre kiható döntéseket a médiapiacon? A politikus a Facebookon részletesebben is kifejtette az álláspontját a folyamat visszásságairól. Szerinte a hatalom képviselői eltorzítják az események valós narratíváját a nyilvánosság előtt. „Jogos elvárás, hogy az előterjesztők és a kormány képviselői objektíven szólaljanak meg egy olyan törvény vitájáról, amely mellőz mindenféle társadalmi egyeztetést” – fogalmazott Szentkirályi Alexandra a közzétett posztban. A civil szervezetek szintén hiába várták a meghívót az egyeztetésekre. Milyen következményekkel járhat a hazai sajtó jövőjére nézve egy olyan jogszabály, amelyből teljesen kihagyták az iparág legfontosabb szereplőinek véleményét?

Radnai Márk beszámolója és a kormánypárti ígéretek

Radnai Márk bizottsági ülést követő kommunikációja különösen heves reakciót váltott ki az ellenzékből. A Tisza párt képviselője a saját olvasatát osztotta meg a konstruktívnak beállított találkozóról az interneten. Az ellenzéki politikus szerint ez az utólagos szépítés kizárólag a kormánypárti hallgatás leplezésére szolgál. „Bizonyára ezért van szükség arra, hogy egy alapvetően konstruktív és emberi hangnemben zajló vitáról egy olyan leírást kapjunk, amilyet ma Radnai Márk közölt” – utalt ironikusan az előterjesztő bejegyzésére az egykori kormányszóvivő. Mennyire lehet hiteles egy politikai beszámoló, ha a résztvevő felek ennyire eltérően emlékeznek a zárt ajtók mögött elhangzottakra?

A legélesebb ellentmondás a kormányzó erő választási ígéretei és a jelenlegi törvényalkotási gyakorlat között feszül. A jogszabály áterőszakolása a parlamenti bizottságokon a hatalmi arrogancia jele a bírálók szemében. A fideszes képviselő emlékeztette ellenfeleit a korábbi kinyilatkoztatásaikra. „Pedig a Tisza még a programjában is kiemelte, hogy ebben a témában széles körű, minden szereplőt bevonó politikai és társadalmi egyeztetésre van szükség” – írta számonkérően a kormánypárti pálfordulásról. A vezetés egyelőre nem lassít a tempón a döntéshozatalnál. Mi történik akkor, ha a választók ráébrednek, hogy az átláthatóságot hirdető kabinet a legfontosabb kérdésekben pont az elődei által is alkalmazott erőpolitikai eszközökhöz nyúl a törvényalkotás során?

A képviselő a nyilvános posztjában egy másik felületre is átirányította az érdeklődőket, kijelentve, hogy a történtekről szóló bővebb és részletesebb véleményét a Facebook-oldalán olvashatják el a választópolgárok.

A médiatörvény körüli parlamenti csatározások egyértelműen jelzik a politikai klíma átalakulását. Az ellenzék és a hatalom közötti kommunikációs szakadék áthidalhatatlannak tűnik a bizottsági ülések után. A kormánypárti gépezet nem riad vissza attól, hogy társadalmi vita nélkül, a többségére támaszkodva vigye végig az akaratát a törvényhozásban. A következő hetek szavazásai megmutatják, hogy az ellenzéki tiltakozás képes-e érdemi változást kicsikarni az asztalon fekvő javaslatcsomagból.