Megszavazta az Európai Parlament (EP) kedden a szerzői jogi szabályozás tervezett módosítását, amelyet máris sokan bírálnak, mondván, egyes rendelkezései veszélyeztetik az internet szabadságát.
A strasbourgi plenáris ülésen 348:274 arányban elfogadott kompromisszumos megoldást februárban, hosszú tárgyalások után hozták tető alá az Európai Unió jogalkotó társintézményei.
Még az utolsó pillanatban, az elmúlt napokban is komoly tiltakozások voltak a tervezet ellen, Németországban például tízezrek vonultak utcára tiltakozásképpen. A kérdésben még az egyes EP-frakciók és nemzeti delegációk is megosztottak voltak.
A határozathoz módosító indítványt nyújtottak be, amely törölte volna a legvitatottabbnak számító 13. cikkelyt, de ezt végül nem bocsátották szavazásra.
Az irányelvvel biztosítani akarják, hogy az internetes vállalatok a jelenleginél többet fizessenek a felhasznált tartalmak után a művészeknek, a zenészeknek és a hírszolgáltatóknak. A kisebb platformokra és a startup cégekre enyhébb előírások vonatkoznának, mint például a Youtube-ra vagy a Google-re. A Wikipediához hasonló, nem kereskedelmi célú oldalak pedig automatikusan kívül esnek majd a szerzői jogi szabályzásnak alávetett tartalmak körén.
Kapcsolódó cikk
Ezek a művek válnak közkinccsé, így büntetés nélkül lophatod őket
A frissített irányelv nem tér ki arra, hogy milyen eszközök szükségesek a jogsértő tartalmak eltávolítására, csupán meghatározza, hogy nem lehetnek az internetes platformokon illegális, szerzői jogi védelem alá eső tartalmak. Ha mégis ez történik, a jogtulajdonosok pert indíthatnak.
A korábbi tervezetek leginkább vitatott pontját a valamilyen formában szerzői jogi védelem alá eső tartalmak törlésére vonatkozó előírások jelentették. Noha ezen végleges egyezségben már nincs szó kötelező előzetes szűrésről, sok bíráló szerint a platformok valószínűleg így is algoritmusokat fognak bevezetni, hogy megfeleljenek az új szabályoknak.
Axel Voss európai parlamenti jelentéstevő hangsúlyozta, hogy a módosítás kiegyensúlyozott, nem fog cenzúrához vagy az „internet halálához” vezetni.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Az újságírók és az alkotók tisztességtelen díjazása azzal jár, hogy egyre kevesebben hajlandók ilyen munkát végezni, ami kevesebb minőségi tartalmat jelent[/perfectpullquote]
– mutatott rá. Hozzátette, soha nem látott intenzitású lobbitevékenységet tapasztaltak mindkét oldal részéről, valamint félretájékoztatással, a fiatalok kihasználásával vádolta az ügyben a Google-höz és a Facebookhoz hasonló digitális óriásvállalatokat.
Az Európai Bizottság üdvözölte a „kiegyensúlyozott” megállapodást, amelynek nyomán korszerűsíthető a 2001-ben hatályba lépett, s mára elavult közösségi irányelv.
Az EP zöld frakciója szerint azonban az egyezmény „fenyegetést jelent a kis kiadók, a szerzők és a felhasználók számára, és azzal a veszéllyel jár, hogy a ma ismert internet kizárólag a technológiai és médiaóriások kezébe kerül”.
Kapcsolódó cikk
Új szerzői jogi reform akadályozhatja a művészeket a munkájuk megosztásában
Kiemelték, a szabályozás normává fogja tenni a kötelező előzetes szűrést, ami komoly korlátozást jelent, ezek a filterek ráadásul nem képesek különbséget tenni a szerzői jogok valódi megsértése és például a törvényeknek megfelelő paródiák között, még a legfejlettebb szoftverek is rendszeresen blokkolhatnak jogszerű tartalmakat.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Tovább fogunk harcolni az új törvény ellen[/perfectpullquote]
– szögezte le Julia Reda német kalózpárti EP-képviselő, a leghangosabb bírálók egyike, hozzátéve, több mint ötmillió ember írta alá Európa-szerte a petíciót a jogszabály ellen.
Kapcsolódó cikk
Létminimum alatt élő előadóművészek nyugdíj-kiegészítéset kapnak
Hosszú bénultság után a tagállamok februárban elfogadták a német és a francia kormány által kidolgozott kompromisszumot a még 2016 őszén kezdeményezett módosítás kapcsán, és így megkezdődhettek az intézményközi tárgyalások az EP-vel.
Az előzetes megállapodást még a másik szervnek, az európai uniós tagállamok kormányait tömörítő tanácsnak is jóvá kell hagynia hivatalosan. Ezután két év lesz az új szabályok átültetésére a nemzeti jogba.