A rendkívüli jogrend és a világjárvány leple alatt elkövetett gigantikus pénzszivattyúk aktáit végül nem sikerült a feledés homályába süllyeszteni a Bem rakparton. Orbán Anita külügyminiszter kedd reggel bejelentette, hogy a tárcánál zajló átfogó átvilágítás első kézzelfogható eredményeként hivatalos feljelentést tettek a Legfőbb Ügyészségen a Szijjártó Péter minisztersége idején levezényelt járványügyi beszerzések miatt.
A minisztérium 2020 tavaszán a közbeszerzési szabályokat teljesen megkerülve, mintegy 300 milliárd forint értékben vásárolt egészségügyi eszközöket, amelyek közül a kínai lélegeztetőgépek beszerzése a rendszerváltás utáni korszak egyik legbrutálisabb túlárazási botrányává vált.
A tárcavezető tájékoztatása szerint a vizsgálat során feltárt információk és a vizsgált több tízezer dokumentum egyértelműen felvetik a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és egyéb súlyos bűncselekmények gyanúját, valamint a minisztérium előző felső vezetésének személyes felelősségét. Bár az Orbán-kormány 2020-ban mintegy 17 ezer lélegeztetőkészüléket vásárolt Kínából 28 közvetítő cégen keresztül, a gépek túlnyomó többségét soha egyetlen percre sem kapcsolták rá betegekre: legalább 12 ezer berendezés még 2026 júniusában is poros raktárakban vesztegelt, miközben a használhatatlan dobozok tárolása önmagában több mint 2,3 milliárd forintjába került a magyar adófizetőknek.
Visszaállított törölt fájlok és a 300 milliárdos lélegeztetőgép-biznisz
A bűnügyi feljelentést megalapozó bizonyítékok előkerülése valóságos digitális detektívregénybe illik. Orbán Anita elmondta, hogy a minisztérium átvételekor a beszerzésekről született hivatalos dokumentáció feltűnően hiányosan állt rendelkezésre a hivatali archívumban, ám az előző vezetés nem végzett tökéletes munkát a nyomok eltüntetésében. A törölni felejtett, de informatikai eszközökkel sikeresen visszaállított állományok – amelyek mérete eléri a 88 gigabájtot és a 130 ezer fájlt – feketén-fehéren feltárták a tudatos mennyiségi túlbeszerzést és az orbitális árkülönbözetet a valós gyártói árakhoz képest.
Kapcsolódó cikk
A felelősségre vonás politikai és erkölcsi élét Velkey György László, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára foglalta össze a legkeményebben, amikor közvetlen üzenetet küldött a tárca egykori urának: „A felelősség kérdését kizárólag a nyomozó hatóság és a bíróság döntheti el. De azért megkérdezném Szijjártó Pétert: hogy áll az álmai építgetésével a kínai BYD-nál?”. A gúnyos megjegyzés rávilágít a korábbi külügyi vezetés keleti gazdasági összefonódásaira, amelyek a járvány legsötétebb heteiben alapozták meg a milliárdos magánvagyonok felhalmozását.
Nyolcmilliárdos osztalékok, offshore cégek és a BYD-hoz menekülő Szijjártó
A beszerzési hálózat pénzügyi mechanizmusa elképesztő haszonkulcsokkal gazdagította a politikai elithez bekötött közvetítőket. A legnagyobb összegű, 181 milliárd forintos szerződést a maláj hátterű GR Technologies SDN-nel kötötték meg, míg az ezer darab kínai készülékért 17 milliárd forintot kasszírozó Fourcardinal Tanácsadó Kft. mögött Takács Péter akkori egészségügyi államtitkár sógorának érdekeltsége is feltűnt. A megbízás napján létrehozott SRF Silk Road Fund Holding Zrt. mindössze 10 százalékos tulajdonrészért cserébe a haszon hétnyolcad részét vitte el, majd miután 8 milliárd forintos osztalékot kiszivattyúztak a vállalkozásból, a céget villámgyorsan felszámolták.
Hasonlóan abszurd forgatókönyv játszódott le az optikai profilú TMT Technics Kft. esetében is, amelynek 749 darabos kínai szállítmányát később mélyen áron alul próbálták elárverezni, ám a használhatatlan gépek senkinek sem kellettek – számolt be a 300 milliárdos botrány feljelentéséről a 24.hu.
A Legfőbb Ügyészség asztalára letett dokumentumhalom alapján a nyomozó hatóságoknak kell lefolytatniuk a büntetőeljárást, miközben a Külügyminisztérium belső vizsgálata a következő hetekben a többi fideszes közvetítőcég kifizetéseinek átvilágításával folytatódik.
