Szijjártó azonnal a legfontosabb váddal nyitott: „Ebbe a választási folyamatba nagyon durva külföldi beavatkozás történt, Zelenszkij ukrán elnök, az ukrán kormány, a brüsszeli intézmények a kormányváltásban voltak érdekeltek” – mondta, ezzel is jelezve, hogy a vereség belső okait csak részben hajlandó saját felelősségként kezelni. A külügyminiszter egész pályafutásán végighúzódott a nyugattal való szembenállás és az orosz kapcsolatok védelme. Szijjártó 2014-től töltötte be a külügyminiszteri posztot, és ebben az időszakban vált Magyarország az Európai Unión belül az orosz energetikai és diplomáciai kapcsolatok egyik legnyíltabb védelmezőjévé. Rendszeresen találkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel akkor is, amikor az uniós partnerek megszakítottak minden magas szintű érintkezést Moszkvával. Most, búcsúinterjújában, ugyanezt a logikát védte – de most már ellenzékből, és egy elveszített választás árnyékában.

„Végső soron mindent a választási eredmény minősít" – Szijjártó Péter a háborús kampányról

A Fidesz 2026-os kampányának gerincét a háborús narratíva adta: az üzenet az volt, hogy ha a Tisza győz, magyar fiatalokat visznek az ukrán frontra. Szijjártó ezt a kampánystratégiát most is védte, és személyes félelemként is megjelenítette: „Ez nem egy végletekig a valóságtól elrugaszkodott megközelítés. Egy háborús világkorszak közeledik, a világ számos pontján reális háborús veszély van. Nemcsak a saját családom miatt, hanem az egész ország miatt tartok attól, hogy a béke nem lesz mindig adott” – mondta, hozzátéve, hogy magát nem tartja besorozásra alkalmasnak. Azt is elmondta, hogy saját fiaival otthon nem beszél politikáról, sőt megtiltotta nekik, hogy sok politikai tartalmat fogyasszanak, mert szerinte „a magyar politika sokkal brutálisabb, mint amilyennek lennie kellene”.

Ez az önellentmondás az interjú egyik legfeszültebb pillanata volt: egy olyan politikus, aki 12 éven át ennek a brutális politikának volt az egyik legarcátlanabb szereplője, most a saját gyermekeit védi ugyanettől. A háborús kampány hatásáról Szijjártó nem tudott egyértelmű választ adni – „végső soron mindent a választási eredmény minősít” – fogalmazott, ami közvetve annak beismerése is, hogy a kampányüzenet nem hozta meg a várt eredményt.

„Rogán Antalt nem úgy ismerem, mint aki gyűlöletet akar kelteni" – a médiakérdés

Az interjú egyik legpolarizálóbb pillanata akkor érkezett, amikor szóba került a Fidesz médiarendszere és Rogán Antal szerepe. Szijjártó bevallotta, hogy ő maga sem nézi és nem olvassa a Fideszhez közeli politikai médiatartalmakat, mert az „öli a lelket” – miközben 12 éven át ennek a rendszernek volt az egyik legexponáltabb politikusa. „Ha hiszik, ha nem, egy olyan ember vagyok, akit rendszeresen látnak a TV-ben és az interneten, de én azt nem nézem, nem olvasom” – mondta, hozzátéve, hogy nagykövetségi jelentésekből és kollegiális anyagokból tájékozódik.

A gyűlöletkeltés vádjára Szijjártó azt mondta: „Rogán Antalt nem úgy ismerem, mint aki bárkivel szemben is gyűlöletet akar kelteni” – és azonnal hozzátette, hogy a felelősség mindkét oldalon megvan, mert „mindkét oldal szereplőinek durva vádakkal kellett szembesülnie a politikai közbeszédben”. Azt is elismerte azonban, hogy az elmúlt 16 évben a fideszes oldalról is volt olyan érzése, hogy „ez a gyűlöletkeltés már sok”.

Szijjártó azt is elmondta: nem tett erőfeszítést azért, hogy kiderüljön, mi áll a kegyelmi ügy mögött – miközben elismerte, hogy az ügy hozzájárult a Fidesz vereségéhez.

A korrupció és a NER-oligarchák gazdagodásának kérdésénél Szijjártó következetesen elhatárolta magát. Mészáros Lőrinc vagyonszerzéséről azt mondta: „20 éve ismerem Mészárost, arról, hogy ő hogyan és mit ért el az életben, őt kell megkérdezni és nem engem” – majd hozzátette, hogy eszébe sem jutott rákérdezni a barátja vagyonának eredetére. A Matolcsy-féle Magyar Nemzeti Bank körüli botrányokról elismerte, hogy azok befolyásolták a választási eredményt: „Fogalmam sincs, hogyan juthatott el odáig a dolog” – mondta, és azt is beismerte, hogy ő sem érezte kellően annak súlyát, ami végül a vereséghez vezetett. A kegyelmi üggyel kapcsolatban pedig azt mondta: „Bennem is bennem van az elementáris igény, hogy miért született meg a kegyelmi döntés, de ha az illetők erre nem adnak választ, én mit tudok csinálni?” – tette hozzá, hogy személyesen semmilyen erőfeszítést nem tett a válasz megtalálásáért.

Az orosz kapcsolatok kérdésénél Szijjártó a szokásos pragmatikus érveléssel élt: „Mi nem oroszbarát, hanem magyarbarát politikát folytattunk” – mondta, és a Lavrovval folytatott rendszeres telefonbeszélgetéseket azzal védte, hogy erről mindig tájékoztatta uniós partnereit a külügyminiszteri tanácsüléseken. A hazaárulás vádját határozottan visszautasította: „Soha semmilyen titkos információk átadására nem került sor, már a hazaárulás vádja is méltánytalan” – szögezte le. A luxusjacht-ügyben azt mondta, legjobb barátja, Benkő Szilárd hívta meg a Lady MRD fedélzetére, és semmiféle összefüggés nem volt a hajó tulajdonosának állami támogatásai és a meghívás között – feleségének évi 400-500 milliós vállalkozói nyereségéről pedig azt mondta, ő soha nem folyt bele a cég működésébe. Az interjú legváratlanabb pillanata a végén érkezett. Szijjártó közölte, hogy a politikai jövőjénél súlyosabb kérdéssel is szembe kell néznie: „Nekem van egy másik harcom is, tavaly egy szűrővizsgálat után olyan diagnózist kaptam, amit ha ember szemébe mondanak, azt nem szívesen hallgatja. Át is estem egy beavatkozáson, azóta folyamatosan kontroll alatt állok, és még két kisebb beavatkozásra sort kellett keríteni.”

A Fidesz jövőjéről ugyanakkor határozott volt: Orbán Viktor nélkül a párt nem képzelhető el, és az Orbán utáni Fidesznek ő biztosan nem lesz a vezetője.

„Óriási megtiszteltetésként élem meg, hogy Magyarországnak 12 évig a külügyminisztere lehettem, de az Orbán utáni Fidesznek biztosan nem én leszek a vezetője. 24 éve vagyok parlamenti képviselő, majd eldöntjük, hogy lesz-e még négy év” – zárta a gondolatait a leköszönő külgazdasági és külügyminiszter.