A Medián azt vizsgálta, mekkora támogatást szerezhetne egy olyan új formáció, amelyet a Fidesz korábbi, polgári irányvonalához kötődő politikusai alapítanának. A HVG360 által közölt felmérést a 24.hu ismertette augusztus 5-én. Fontos korlát, hogy a kérdés nem egy létező pártra, ismert vezetőre vagy programra vonatkozott.

A teljes népesség öt százaléka válaszolta, hogy „szinte biztosan” erre a pártra szavazna, további öt százalék pedig valószínűnek nevezte a támogatását. Ez két eltérő erősségű válasz: a tíz százalék ezért nem kezelhető kész pártpreferenciaként, az öt százalékos biztos arány pedig továbbra is egy feltételes politikai ajánlat megítélése.

A legnagyobb nyitottság a Fidesz jelenlegi támogatói között jelent meg. Közülük 18 százalék biztos átszavazást jelzett, 15 százalék pedig elképzelhetőnek tartotta a váltást. A két csoport együtt 33 százalék, de csak az első tekinthető határozott válasznak; a felmérés nem bizonyítja, hogy ugyanennyien egy valódi választáson is elhagynák a pártot.

A Tisza támogatói jóval zártabbnak mutatkoztak: egy százalék mondta biztosra, hogy egy mérsékelt jobboldali párt kedvéért váltana.

Ugyancsak egy százalék választana biztosan egy új baloldali formációt. Az eltérés arra utalhat, hogy a hipotetikus jobbközép ajánlat elsősorban a Fidesz táborában találna fogadókészséget, de ez szerkesztői következtetés, nem mért választási eredmény.

A HVG számítása szerint az öt százalékos biztos támogatottság áprilisban a harmadik legnagyobb parlamenti frakcióhoz is elég lehetett volna. A viszonyítás alapja ellenőrizhető: a Nemzeti Választási Iroda jogerős adatai szerint a Mi Hazánk 358 372 listás szavazattal 5,63 százalékot és hat mandátumot szerzett. A visszavetítés ugyanakkor ellenőrizhetetlen ellenpélda, mert a képzeletbeli párt tényleges kampánya és jelöltjei nem léteztek.

A felmérés egy olyan időszakban készült, amikor a Medián pártpreferencia-mérése nagy különbséget jelzett a két legnagyobb párt között. A július 22. és 24. közötti kutatásban – a 24.hu összefoglalója szerint – a teljes népesség 57 százaléka a Tiszát, 19 százaléka a Fideszt választotta volna. Ez a háttér segíti értelmezni a fideszes táboron belüli nyitottságot, de nem magyarázza annak okát.

A HVG360 Navracsics Tibort, Cser-Palkovics Andrást és Ferencz Orsolyát említette a Fidesz mérsékeltebb politikusai között. A 24.hu ugyanakkor rögzítette: egyikük sem jelentette be, hogy új pártot alapítana. A kutatásból ezért nem következik, hogy már szerveződne ilyen formáció, és a három név felsorolása sem tekinthető politikai együttműködésre utaló bizonyítéknak.

Az ötszázalékos küszöb átlépése önmagában nem mondja meg, hogy egy új párt hány mandátumhoz jutna az országos listán. A 24.hu értelmezése szerint a jelenlegi választási rendszer a legerősebb pártot segíti, a kisebb szereplőket pedig együttműködésre vagy visszalépésre ösztönzi.

Így ugyanaz az országos támogatottság más eredményt hozhat attól függően, hol állítanak jelölteket, kik indulnak velük szemben, és milyen részvétel mellett szavaznak.

A nyilvánosan hozzáférhető 24.hu-s összefoglaló nem közli a minta nagyságát, az adatfelvétel módját és a hibahatárt. Ezek nélkül a kisebb csoportokra, különösen a párttáborokra vonatkozó arányokat óvatosan kell olvasni. A mérés politikai keresletet jelezhet, de egy új párt tényleges támogatottságáról csak név, vezetők, program és kampány után lehetne beszélni.