Takács Péter 2025. augusztus 27-én arról beszélt, hogy a P1-es, életveszélyes riasztásoknál 15 percen belül kell kiérni, és ez Magyarország bármely pontján „95 százalék fölött” teljesül. A Telex friss beszámolója szerint a pontos számra nem emlékezett, de későbbre ígérte annak ellenőrzését.
A 90. percentilis azt az időt jelzi, amely alatt az esetek 90 százalékához kiérnek. Ha ez 15 percnél magasabb, akkor a 15 perces teljesülés 90 százalékra sem igaz, 95 százalékra pedig végképp nem ugyanarra a sokaságra.
A közölt számok nem férnek össze az állítással
A Telex szerint az OMSZ öt évre visszamenőleg adta ki a kiérkezési adatokat. Egyetlen 90. percentilis sem volt 15 perc alatt; a legalacsonyabb érték 18,39 perc, az átlag 18,92 perc lett. Ha az esetek 90 százalékához is több mint 18 perc alatt érkeznek ki, abból nem következhet, hogy az esetek 95 százalékához kevesebb mint 15 perc alatt odaérnek.
Kapcsolódó cikk
Magyar Péter elvitte Takács Péter papírjait – jegyzet vagy szakvizsgatételek voltak?
A Telex Takácsot is megkereste, de a megjelenésig nem kapott választ. Ezért nem állíthatjuk, hogy szándékosan hazudott: nem tudjuk, félreértett-e valamit, rosszul emlékezett-e, vagy tudatosan mondott valótlanságot.
A mentésirányítás triázsol, és a P1-es riasztás, ahol életveszély van, ott kell 15 percen belül kiérni, és ez nagyon-nagyon magas arányban valósul meg. Biztos, hogy 95 százalék fölött.
Takács Péter, 2025. augusztus 27-i interjú; a Telex idézete
Az intézményi történet közben szintén változott
Az OMSZ korábban a „15 perces szabály” létét is tagadta. A [korábbi Telex-cikk] szerint a szolgálat akkor azt írta: ilyen szabály nem létezik, a legsürgősebb esetekhez a lehető leggyorsabban kell kiérkezni.
A későbbi OMSZ-válasz már arról beszélt, hogy 2025-ben Budapesten több mint 95, országosan pedig közel 90 százalék volt a 15 percen belüli kiérkezés. A Telex szerint ez sem egyezett Takács országos, 95 százalék fölötti állításával. A kritika nem a mentők ellen irányul: a közérdekű teljesítménymutatót pontos időszakkal, kategóriával és módszertannal kell közölni.
A párhuzam határa az adat
Kurosawa Rashomon című filmje ugyanazt az eseményt több, egymásnak ellentmondó beszámolón át mutatja meg. A konkrét mechanizmus a nézőpontváltás: az önérdek és az emlékezet alakítja az elbeszéléseket. Ez a film itt azért releváns, mert politikusi állítás, intézményi cáfolat, későbbi árnyalás és végül egy adatsor rakódik egymásra.
Kapcsolódó cikk
„Tolvaj!” – Üvöltötték Takács Péter arcába, elszabadultak az indulatok a bevásárlóközpontban
De a határ döntő: a filmben nincs könnyen hozzáférhető közös mérőszám, ebben az ügyben viszont az adatok képesek kizárni az elbeszélések egy részét. A 95 százalék fölötti állítás a közölt számok alapján nem tartható, ez azonban nem bizonyítja Takács szándékát. A bizalom akkor marad meg, ha a kellemetlen számokat is azonosítható módszertannal, időszakkal és korlátokkal együtt mutatják meg.