A hatvanpusztai birtok tervezője hosszabb interjúban beszélt a beruházás hátteréről, Orbán Viktor volt miniszterelnökkel való viszonyáról és a politikai fordulat utáni helyzetéről. Taraczky Dániel visszautasította a luxusra vonatkozó vádakat, és kijelentette, hogy a komplexumban sem bunker, sem trezor nincs. A beruházás szerinte teljes egészében a volt kormányfő apja, Orbán Győző gyerekkori álma volt, amellyel egy önellátó családi gazdaságot akartak létrehozni – írta meg a Szeretlek Magyarország.
Az építész elmondta, hogy a volt miniszterelnököt személyesen ismeri, mivel gyermekeik egy iskolába és közös templomba jártak. Nemrégiben Szerbiában is együtt utaztak, ahol a gučai trombitafesztivált látogatták meg. Mint mondta, az út során csevapot ettek, pálinkáztak és zenét hallgattak, miközben ő fordított a volt kormányfőnek. Állítása szerint politikáról nem esett szó közöttük, így Orbán esetleges visszatérési szándékairól sem tud részleteket, bár úgy véli, a korábbi miniszterelnök nem az a típus, aki könnyen feladja.
Borospince a könyvespolc mögött: Taraczky Dániel és a hatvanpusztai komplexum
A kampányban is sokat emlegetett hatvanpusztai birtokkal kapcsolatban a tervező kifejtette, örülne neki, ha a helyszín megnyílna a nagyközönség előtt, mert akkor mindenki láthatná, hogy nem értelmetlen luxusról van szó. Csupán félreértésnek nevezte az épület alatt elterülő rejtekhelyekről szóló híreket. A sokáig pletykált titkos funkciókról úgy fogalmazott, hogy az elhíresült könyvespolc mögül nyíló helyiség is csak egy borospince
. Tagadta azt is, hogy a birtokon helikopterleszálló vagy wellness-részleg működne.
A komplexum hatalmas méreteit azzal indokolta, hogy az eredeti elképzelés szerint egy száz ember zöldség- és gyümölcsellátását biztosító, önfenntartó majorság volt a cél. Megjegyezte: Minél nagyobbat képzel el valaki, építészként annál jobban tudok érvényesülni
. Az Építészkamara műemlékrombolással kapcsolatos bírálataira reagálva elmondta, hogy a régi istállók szerkezetileg életveszélyes állapotban voltak, a korábbi szocialista átépítések miatt pedig amúgy is elveszítették eredeti műemléki értéküket. A 2019-es tűzesetet, amely után az egyik épületet le kellett bontani, a hatósági megállapítások szerint villámcsapás okozta.
A Citadella átalakítása és a NER utáni új valóság
Taraczky Dániel nemcsak Hatvanpusztán, hanem a fővárosi Citadella felújításán is dolgozott. A koncepció lényege elmondása szerint az osztrák erőd megszelídítése és megnyitása volt
. A Szabadság-szobor mögötti fal bontását azzal indokolta, hogy a szobrot a maga nemében tipikus szovjet megoldásnak tartotta. A talapzatra tervezett kereszt elhelyezése saját kezdeményezése volt. Úgy véli, a jelkép az európai kultúrára utal, és azt az eszmét közvetíti, hogy létezik az embernél nagyobb rendező elv is a világban.
A politikai változások és a kormányváltás után az építész irodájából harminc munkatársat kellett elbocsátani, de ezt nem a politikai helyzet átalakulásával, hanem a Néprajzi Múzeum, a Citadella és Hatvanpuszta munkálatainak természetes lezárultával magyarázta. Határozottan visszautasította azokat a feltételezéseket, miszerint megbízásait politikai protekciónak köszönhette volna. Kijelentette: Nézzék, tudom, hogy rám égett, hogy Orbán építésze vagyok, és azt gondolják, hogy a miniszterelnök közbenjárására kaptam munkákat. De szó sem volt erről, mindenért megdolgoztam
Szeretlek Magyarország. Stúdiója jelenleg nemzetközi pályázatokon próbál érvényesülni, miközben a korábban kivett osztalékból vásárolt irodaépület fenntartásán dolgozik.
