Nem a vörös, hanem a szürke uralja a dalszövegeket
Ahogy korábban beszámoltunk róla, az énekesnő újra kiadta az összetört szívűeknek szóló, ikonikus Red lemezét. Taylor Swift vizuális világában és lemezcímeiben azóta is központi helyet foglal el a vörös árnyalat, amelyet korábban maga az előadó is rendkívül erőteljesnek nevezett, kiemelve, hogy az a „szenvedélyt, szerelmet és ragaszkodást”, valamint a „féltékenységet, haragot és frusztrációt” egyaránt kifejezi. Ennek ellenére a korpusznyelvészeti kimutatások azt igazolták, hogy a statisztikailag leginkább felülreprezentált szín valójában a szürke.
A kutatók rámutattak, hogy a dalszerző következetesen használja ezt az eleve színtelen árnyalatot az élénkebb tónusok ellenpontozására. Az új, Pink Clouding című dalban például Swift folytatja azt a szokását, hogy a szürkeséget világosabb színek mellé helyezi kontrasztként, ahol a „szürke (szürke) ringás, ahol a nyíl eltalálta” sor azonnal feszültséget képez a rózsaszín felhő motívumával.
Ez a stilisztikai fogás korábbi slágerekből is ismerős lehet, mint a coney island kérdése, miszerint „vajon a legkékebb egedet a legsötétebb szürkére festettem?”, vagy a Ruin the Friendship „szürke felüljárója tele neon nevekkel”. A The Free Press Journal beszámolója szerint a 247 dalt lefedő korpuszvizsgálat kimutatta, hogy ez a vizuális kontrasztképzés Swift dalszerzői képletének egyik legfontosabb alappillére, amely jövőbeli albumain is visszatérő stílusjegy maradhat. A vizuális tónusok mellett egy másik, jóval személyesebb fogás is végigvonul a dalokon. Quinn Moreland kritikus szerint Swift egy sajátos költői mechanizmussal szívja magába a külvilág véleményét.
