Kapcsolódó cikk
Toronymagasan legjobb az emésztésnek ez az élelmiszer. A beleket kipucolja, és még finom is
A rendelet részletesen meghatározza azokat az összetevőket is, amelyek felhasználásával egy termék tejfölnek nevezhető. Ezek közé tartozik többek között a tej, a tejszín, a vaj, a tejpor, a savópor, a különféle tej- és savófehérje-koncentrátumok, a prebiotikumok, valamint a jogszabályban rögzített mikrobatenyészetek. Az Élelmiszerkönyv szerint élőflórásnak az a fermentált tejtermék számít, amelyet természetes, probiotikus mikroorganizmusokkal savanyítanak vagy alvasztanak. Ezzel szemben a nem élőflórás termékek esetében olyan eljárásokat – például utóhőkezelést – alkalmaznak, amelyek elpusztítják a baktériumokat, de meghosszabbítják az eltarthatóságot.
Kapcsolódó cikk
Sokkoló grafikán a magyarországi élelmiszer drágulás – Több mint duplájára nőtt a tojás ára
A változások nem állnak meg a tejfölnél. A joghurtok esetében pontosan meghatározták, milyen baktériumkultúrák használhatók, míg a kefireknél a kefirgombából készült tenyészetek és egyes élesztők alkalmazását rögzítették. A rendelet arra is kitér, mely termékeknél engedélyezett ízesítőanyag vagy zselatin használata. Bár az új előírások 2026. január 1-jén léptek hatályba, a gyártók egyéves türelmi időt kaptak. Ez azt jelenti, hogy a korábbi szabályok szerint készült termékek még 2026 végéig gyárthatók és forgalomba hozhatók, illetve a minőségmegőrzési idejük lejártáig a boltok polcain maradhatnak. A szabályozás szándéka szerint a jövőben a vásárlók már a megnevezés alapján is pontosabb képet kaphatnak arról, mi kerül a kosarukba – és hogy a tejföl valóban tejföl-e.
Kapcsolódó cikk
Hogyan válasszunk friss, jó minőségű élelmiszert a szupermarketben