Magyar Péter első rendes parlamenti napján nem csak szavak csapnak össze – hanem két, egymással kibékíthetetlen hatalmi logika.
A frissen megválasztott parlament kedden tartja első rendes ülését, és már a délelőtt sem ígérkezik nyugodtnak. Az Igazságügyi és Alkotmányügyi bizottságban reggel veszik elő a Tisza benyújtott javaslatait, köztük azt az Alaptörvény-módosítást, amely két ciklusra korlátozná a miniszterelnöki mandátumot. A Fidesz ezt „lex Orbánnak” és visszamenőleges jogalkotásnak nevezi – az egyik benyújtó, Melléthei-Barna Márton azonban azt mondja, ez nem igaz, mivel a módosítás csak a jövőre nézve állít korlátokat. A bizottságban ott ül Gulyás Gergely, Budai Gyula és Németh Balázs is.
Kapcsolódó cikk
„Kötelező megjelenni, rendőrrel állíttatják elő” – a Tisza olyan vizsgálóbizottságokat akar, amilyeneket Magyarország még nem látott
Magyar Péter első rendes parlamenti napján nem csak szavak csapnak össze – hanem két, egymással kibékíthetetlen hatalmi logika.
A nap egyik legfeszültebb kérdése azonban nem az Alaptörvény, hanem a vizsgálóbizottságok felállítása. A Tisza javaslata szerint ezentúl kötelező lenne megjelenni a bizottság előtt, és aki ezt megtagadja, azt rendőrrel állíttatnák elő. A TASZ szerint ez aránytalanul szigorú eszköz – de a Tisza szempontjából éppen ez a lényeg: olyan intézményi fogakat akarnak adni a bizottságoknak, amelyekkel a korábbi parlamenti ciklusokban senki sem rendelkezett.
Öt bizottság, öt botrány
A keddi ülésen szavazhatnak több vizsgálóbizottság felállításáról is. A kegyelmi botrány felelőseit feltáró bizottság különösen súlyos terhet cipel: a nyilvánosságra hozott iratok alapján a Sándor-palota stábja tudott arról, hogy Novák Katalin kegyelmi döntése szabálytalan volt, a volt elnök mégis meghozta – és utólag valótlanul nyilatkozott róla. Balog Zoltán azt állítja, sem Orbán Viktor, sem Lévai Anikó nem kért tőle közbenjárást K. Endre ügyében. A bizottság feladata lesz ezt megvizsgálni. Emellett felállhat az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket, a gyermekvédelem rendszerszintű válságát, a végrehajtási visszaéléseket, valamint a spontán privatizációt és közvagyon-elvesztést vizsgáló testület is.
Kapcsolódó cikk
„A legfiatalabb 28, a legidősebb 66 éves” – a Tisza-kormány most kinevezte 55 új államtitkárát, köztük ismert nevekkel
Magyar Péter miniszterelnök javaslatára Sulyok Tamás köztársasági elnök kinevezte a Tisza-kormány 55 új államtitkárát – a névsor vasárnap jelent meg a Magyar Közlönyben. A legfiatalabb kinevezett 28, a legidősebb 66 éves, összesen 102 diplomájuk van.
A nap másik kiemelt pontja Kocsis Máté mentelmi jogának felfüggesztése – amelyet maga Kocsis is megszavaz, saját ígérete szerint. Az ügy hátterében Magyar Péter édesanyjának feljelentése áll: Kocsis tavaly kérdésnek álcázva vádolta meg Erőss Mónikát azzal, hogy bírósági ügyekben a Tisza érdekében járt el.
Magyar Péter és a KEKVA-ügy tétje
Magyar Péter napirend előtti felszólalással nyitja a plenáris ülést – ez lesz az első alkalom, hogy miniszterelnökként szól a parlamenthez. A felszólalás hosszától függően a frakciók 5 vagy 8 percben válaszolhatnak, majd Magyar replikázik. Eközben a benyújtott Alaptörvény-módosítás a KEKVA-modellt is érinti: a Tisza vissza akarná államosítani a magánalapítványokba kiszervezett egyetemeket, beleértve az MCC-t is – ahol a Fidesz ideológiai utánpótlásának jelentős része nevelkedett. A tét óriási: az érintett intézményrendszer mögött becslések szerint 10 milliárd eurónyi közvagyon áll.
Kapcsolódó cikk
„Mindent megteszünk, de nem ígértem, hogy az összes pénzt visszaszerezzük” – Magyar Péter most lengyel újságíróknak vallott a Matolcsy-vagyonról és az orosz gázról
Magyar Péter lengyelországi látogatása során két nagy lengyel lapnak is interjút adott – és amit az orosz gázról és a Matolcsy Ádám által kimenekített pénzekről mondott, figyelemre méltó. „Nem ígértem, hogy az összes pénzt visszaszerezzük. Azt viszont megígértem, hogy mindent megteszünk.”
A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésének lehetőségét szintén ez a módosítás teremtené meg, amely törölné az Alaptörvényből az alkotmányos önazonosság és a keresztény kultúra védelmére vonatkozó bekezdést. A Fidesz szerint ezzel a Tisza a migrációs politikát számolná fel – a Tisza erre egyelőre nem válaszolt.
A mai nap nem csupán egyetlen törvényjavaslat sorsa – hanem annak első nyilvános tesztje, hogy az új parlamenti többség képes-e érdemi számonkérést kikényszeríteni azoktól, akik eddig minden felelősség alól ki tudtak bújni.
Szerdán folytatódik az általános vita az Alaptörvény-módosításról, a vizsgálóbizottsági szabályozásról és a tisztességtelen fogyasztói szerződésekről szóló törvényjavaslatokról. Csütörtökön a Honvédelmi bizottság hallgatja meg a vezérkari főnöknek jelölt Sándor Zsoltot. A parlament első hetei megmutatják, hogy a Tisza a választási győzelmet intézményi hatalommá tudja-e fordítani – vagy a Fidesz lassítóblokkjai még most is működnek.
Kapcsolódó cikk
„Vajon mit keres még Gulyás Gergely a parlamentben?” – Magyar Péter most kérdőre vonta a fideszes frakcióvezetőt, és az ok a kegyelmi ügyhöz vezet vissza
Magyar Péter vasárnap Facebook-posztban kérdőjelezte meg Gulyás Gergely parlamenti mandátumának legitimitását – felidézve a fideszes frakcióvezető 2024-es kijelentését: „Amíg Balog Zoltán marad, addig maradok én is.” A bejegyzés egyetlen retorikai kérdésben csúcsosodik ki: „Vajon mit keres még Gulyás Gergely a parlamentben?”
