Száz nap telt el a Tisza-kormány hivatalba lépése óta, és a gazdasági mérleg egyelőre furcsán kettős. A befektetők nem fordultak el Magyarországtól, az uniós pénzekért megindult a hajrá, több állami szerződést újranyitottak, közben viszont az idei költségvetési hiány még mindig a GDP 7 százaléka körül végezhet. A Telex száznapos gazdasági mérlegében Németh Dávid, a K&H vezető elemzője arra jutott: a nagyobb próba nem az első száz nap, hanem az ősszel érkező költségvetés lesz.
Magyar Péterék május 12-én 2930,5 milliárd forintos államháztartási hiánnyal vették át a kormányzást. Április végére ezzel már az egész évre tervezett deficit több mint 71 százaléka összejött. A Contextus már a kormányváltás előtt bemutatta, milyen költségvetési helyzetet örökölhet a Tisza: Darvas Zsolt akkor rövid távon is komoly kiigazítást tartott szükségesnek.
Július valamivel barátságosabban alakult. Az államháztartás központi alrendszere 524,3 milliárd forintos többletet produkált, így a hiány 2857,9 milliárdra csökkent. Kármán András pénzügyminiszter ezt már a takarékosabb állami működés eredményének nevezte, Németh Dávid viszont egyetlen jobb hónapból még nem csinálna gazdaságpolitikai trendet. Az év végi 7 százalék körüli hiányt továbbra is reálisnak tartja.
Az euró jól hangzik, de előbb a hiányt kellene megfelezni
A Tisza 2030-ra teljesítené az euró bevezetésének feltételeit. Ebből az infláció jelenleg nem tűnik különösebben nehéz feladatnak: júliusban Magyarországon 1,2 százalékos éves áremelkedést mértek, miközben az eurózónában 2,9 százalék volt az infláció.
A költségvetés már kevésbé készséges. Az eurózónás feltételek között 3 százalék alatti GDP-arányos hiány szerepel; Magyarország az idei évet ennek több mint kétszeresével zárhatja. Németh szerint 2027-re már nagyjából 5,5 százalék lehet az a felső határ, amely fölött a befektetők is rosszabbul fogadnák a magyar számokat.
Van még egy naptári probléma is. Az euró bevezetése előtt legalább két évet kell eltölteni az ERM II árfolyamrendszerben. Ha 2030-ban ténylegesen euróval akar fizetni Magyarország, akkor nagyjából 2028-ban kellene belépnie. Németh szerint a kormány kommunikációjából egyelőre nem mindig világos, hogy 2030 az euró vagy csak az ERM II céldátuma.
Kapcsolódó cikk
A júliusi rekord még nem a válság vége? 992 milliárddal javult a költségvetés helyzete
Május végén közben Magyar Péter 16,4 milliárd eurónyi uniós forrás felszabadításáról jelentett be megállapodást Ursula von der Leyennel. Erről korábban részletesen írtunk a Contextuson. A helyreállítási alapnál azonban augusztus 31-ig teljesíteni kell a vállalt mérföldköveket, és Németh szerint csak 2027 elején látszhat pontosan, mennyi pénzt sikerült ténylegesen lehívni.
A piacnak egyelőre tetszik, amikor az állam újraszámolja a számlát
Az első száz nap egyik látványosabb gazdasági fejleménye nem új támogatás vagy adócsökkentés volt, hanem néhány régi állami szerződés elővétele.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter közölte, hogy újraversenyeztetik az M6-os Dunaújváros és Érd közötti szakaszának felújítását. Más cégek nagyjából 50 milliárd forintért vállalták volna a munkát, a Mészáros Lőrinchez kötődő nyertes ajánlata viszont 149 milliárd forint volt. A különbség 99 milliárd. Ehhez nem nagyon kell gazdasági kommentár.
A Szíjj László érdekeltségébe tartozó Duna Aszfalt eközben 58,6 milliárd forintot fizet vissza egy olyan munkához kapcsolódó kifizetésből, amelyet még nem végzett el.
Németh szerint az ilyen közbeszerzések felülvizsgálata, az Európai Ügyészséghez való csatlakozás és a vagyonvisszaszerzési hivatal létrehozása mind olyan jelzés, amelyet a befektetők pozitívan értékelhetnek.
A forint ezt egyelőre vissza is igazolja. Júniusra rövid időre 350 környékére erősödött az euróval szemben, majd 360–370 között állapodott meg. Németh 370–380 környékére teszi az új egyensúlyi árfolyamot. Az exportőrök számára az erősödés már kevésbé ünnepi: júniusban közel ötödük jelezte, hogy a gyors árfolyamváltozás rövid távon komoly gondot okozhat.
A könnyebb ígéreteket már kipipálták, a drágábbak most jönnek
A Tisza több kampányígéretéhez már hozzányúlt. A vényköteles gyógyszerek áfáját eltörlik, a tűzifa áfája 5 százalékra csökken, az üzemanyagok hatósági ára pedig június végén megszűnt. Ezeknek van közvetlen hatásuk a háztartásokra, de egyik sem mozgat akkora összeget, mint azok a döntések, amelyek még hátravannak.
A különadók például több százmilliárd forintot hoznak évente a költségvetésnek, a Tisza mégis fokozatos kivezetésüket ígérte. A rezsicsökkentéshez egyelőre nem nyúltak, az árrésstop is maradt. A probléma könnyen összeadható: kevesebb különadó-bevétel, megtartott támogatások és közben 3 százalék felé tartó hiány nem ugyanaz a költségvetési irány.
Kapcsolódó cikk
Az első száz napban ezt még lehetett az örökölt büdzsével magyarázni. Kármán András őszre pótköltségvetést ígért, októberben pedig jön a 2027-es költségvetési törvény. Az már a Tisza saját számsora lesz.
Ott derül ki, hogy a különadók kivezetése, az euróterv, az uniós pénzekre épített növekedés és a választási ígéretek közül mi fér meg ugyanabban a költségvetésben.
