Kedd délután a Pénzügyminisztérium kávéillatú háttérbeszélgetésén Kármán András pénzügyminiszter, Barabás Gyula államháztartásért felelős államtitkár és Tardos Gergely, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója tette le az asztalra a 2026-os büdzsé módosítási javaslatát. A tárca vezetői szerint a benyújtandó törvény nem csupán technikai korrekció, hanem szimbolikus határvonal: a kozmetikázott számok korszakának vége, és a pénzügyi valóság nyers beismerése – számolt be róla a Telex. A hivatalos hiánycél ugyan változatlan maradt, ám a színfalak mögött az egyenleget javító és rontó tételek brutális átcsoportosítása zajlik.

A büdzsé két legnagyobb egyenlegrontó tétele közül az egyik a kormány első szociális intézkedéseihez köthető 63 milliárd forintos kiadás, míg a másik a klímaválság és az energiaárak elszabadulása ellen védelmet nyújtani hivatott, 500 milliárd forintos Havária Alap. A pénzügyi vezetés láthatóan igyekszik egyensúlyozni a szociális ígéretek és a piaci elvárások pengeélén, miközben az államháztartás állapota érdemi szerkezeti beavatkozást követel. A GDP-arányos államadósság a tervek szerint a tavalyi 74,9 százalékról 77,5 százalékra növekszik az év végére, ami pontosan jelzi a mozgástér szűkösségét.

Költségvetési leltár és a Tisza-kormány 500 milliárdos védőhálója

Barabás Gyula államtitkár kendőzetlen szárazsággal fejtette ki, hogy az ország jelenlegi aszály-, klíma- és energiaválsága nem a semmiből érkezett, hanem az előző kabinet által elmulasztott infrastrukturális beruházások egyenes következménye. A Havária Alapként elkülönített 500 milliárd forint egyfajta biztonsági tartalék: ha az időjárás vagy a piac kegyesebb lesz, a teljes összeget nem költik el, ami akár javíthatja is a végleges deficitet. A Paks kiesése miatti havi 50–95 milliárd forintos extra kiadás ugyan égető sebet üt a büdzsén, a gazdasági növekedésre gyakorolt közvetlen hatása Barabás szerint elenyésző marad.

A Pénzügyminisztérium közlése alapján a gazdasági növekedés jelenleg 2 százalék környékén alakul, ám a lakossági fogyasztás elmozdulása és az ipari export első jelei már bizakodásra adhatnak okot. Az Európai Unió Helyreállítási Alapjából (RRF) összesen 10 milliárd eurónyi tétel kerül be a költségvetési mátrixba: a 6,5 milliárd eurónyi támogatás 1,1 százalékkal javítja, a 3,5 milliárd eurós hitel viszont 0,6 százalékkal rontja az egyenleget. Az uniós források végső eredője így 0,5 százalékpontos hiánycsökkentést eredményez, jóllehet az előfinanszírozási kifizetések az év folyamán még jelentős kilengéseket okoznak a számlákon.

A büdzsé átláthatósága és az állami költések kíméletlen átvilágítása központi eleme a kormányzati kommunikációnak, ami éles kontrasztban áll az elmúlt évek gyanús kifizetéseivel, ahogyan a 300 milliárdos lélegeztetőgép-mutyi felülvizsgálata is jelezte az elszámoltatás igényét. Kármán Andrásék most azt állítják, a korábbi választási osztogatások 700 milliárdos többletkiadását sikerült megfékezni, és az év hátralévő részében 1260 milliárd forintos kiadási szinttel számolnak, ami megfelel az elmúlt évek átlagának.

IT-túlárazásoktól az M6-os autópályáig: hol fogják meg a milliárdokat?

A Pénzügyminisztérium háttérbeszélgetésén bemutatott adatok szerint már eddig is sikerült 400 milliárd forintot megtakarítani a kiadások racionalizálásával. Ebben szerepet játszott a kormánytagok és képviselők fizetéscsökkentése, a mohácsi Duna-híd beruházásának karcsúsítása, valamint a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése. A beruházási és honvédelmi kiadások visszavágása önmagában 217 milliárd forintos megtakarítást hozott a konyhára, míg a bürokratikus apparátus működési kiadásainak ésszerűsítése további 41 milliárd forintot hagyott az államkasszában.

A túlárazott állami szerződések felmondása és újratárgyalása 88 milliárd forintot hozott, ahol a leglátványosabb példát az informatikai beszerzések szolgáltatták.

A Magyar Államkincstárnál egyetlen korábbi szolgáltató éveken át 110 millió forintért nyújtotta ugyanazt a szolgáltatást, amit az új tenderen már 73 millió forintért sikerült leszerződni. Az IT-beszerzések és a kommunikációs büdzsék visszanyírása összességében 16 milliárd forintot faragott le a hiányból, bizonyítva, hogy a korábbi rendszerszintű túlárazások visszaszorítása nem puszta retorika.

A pénzügyminiszter jelezte, hogy a felülvizsgálat messze nem ért véget, hiszen az M6-os autópálya koncessziójánál már látszik, hogy az állam az eredeti ár egyharmadáért is képes új partnerrel szerződni. Az ehhez hasonló pazarló kiadások leleplezésével Kármán András várakozásai szerint további 300 milliárd forint szabadulhat fel a költségvetésben. Tardos Gergely, az ÁKK vezérigazgatója zárásként hozzátette: a lakossági állampapír-állomány folyamatosan bővül, a kincstári betétállomány pedig júliusra elrte az 5500 milliárd forintos rekordot, így a parlamenti vita előtt a piacok felé stabil alapokat tudnak felmutatni.