Kapcsolódó cikk

„Nem tudom, megengedi-e neki Orbán Viktor” – Lattmann Tamás most azt mondta, Sulyok Tamás fontolgathatja a lemondást, de a döntés nem csak rajta múlik

A sajtótájékoztató legélesebb pillanata azonban egy konkrét kérdésre adott válasz volt. Arra, hogy Magyar Péter felszólította a közjogi méltóságokat – köztük Sulyok Tamás köztársasági elnököt –, hogy május 31-ig mondjanak le, miközben részükről nem mutatkozott erre komoly hajlandóság, Melléthei-Barna Márton tiszás képviselő így válaszolt: „Bízom benne, hogy az általuk vezetett intézmények hitelességének megőrzése érdekében az érintettek meghozzák a döntést. Ha viszont nem, vannak jogállami, jogilag alátámasztható megoldások a kérdés kezelésére.”

Mi változik, és hogyan

Melléthei-Barna az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság délelőtti üléséről is beszámolt. Az Alaptörvény-módosítás három területet érint: jogilag előkészíti a KEKVA-k megszüntetését, megteremti a Szuverenitásvédelmi Hivatal felszámolásának lehetőségét – amelyhez Magyar Péter módosító javaslatot is benyújtott –, és 8 évben maximalizálja a miniszterelnöki mandátumot. A képviselő hangsúlyozta: a KEKVA-k tényleges megszüntetésének módjáról és üteméről ez a javaslat még nem rendelkezik.

Kapcsolódó cikk

„Sulyoknak mennie kell – de az alkotmánymódosítást már csak 51 százalék támogatja” – az Europion most feltérképezte, meddig terjed Magyar Péter támogatottsága Sulyok ügyében

A 8 éves mandátumkorlátot sokan Orbán Viktorra személyre szabott jogalkotásnak minősítik. Melléthei-Barna ezt visszautasította: egyértelmű felhatalmazást kaptak erre az ígéretre, és a limit minden választható magyar állampolgárra vonatkozik – Orbán mellett mások is töltöttek éveket miniszterelnökként 1990 óta.

A közmédia és a határidő

Bujdosó Andrea tagként jelen volt a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság délelőtti ülésén is, ahol nem fogadták el a közmédia 2025-ös költségvetési beszámolóját. Indoklása szerint csak nagyon részleges információk szerepeltek benne – sokkal részletesebb elszámolásra lesz szükség. Ez az első konkrét jelzés arra, hogy az új parlamenti többség milyen mércét támaszt a közmédia pénzügyi átláthatóságával szemben.

Kapcsolódó cikk

„Tamás, tarts ki június 30-ig!” – Majka arra kérte Sulyok Tamást, hogy ne mondjon le, mert sok pénze múlik rajta

A le nem mondás kérdésében Melléthei-Barna egy fontos részletet is hozzátett: a jogállami eszközöket nem önálló képviselői indítvány szintjén fogják kezelni, ha szükség lesz rájuk. Ez azt jelenti, hogy kormányzati szintű, koordinált törvényhozási lépés jönne – nem egyéni akció.

A Tisza üzenete egyértelmű: május 31. nem blöff. Aki nem mond le önként, azzal szemben jogilag alátámasztott, kormányzati szintű eszközöket vetnek be – és Melléthei-Barna szavai alapján ez a folyamat már előkészítés alatt áll.

Az elkövetkező napokban kiderül, hogy Sulyok Tamás és a többi érintett közjogi méltóság hogyan reagál a határidőre. Ha május 31-ig nem történik lemondás, a Tisza beváltja az ígéretét – és akkor a kérdés az lesz, hogy a jogállami eszközök milyen gyorsan és milyen formában tudnak érvényt szerezni a választói akaratnak.

Kapcsolódó cikk

„Olyan ember ne menjen politikusnak, aki ebből akar meggazdagodni” – Magyar Péter első parlamenti beszédében nekiment a Fidesznek, Gulyásnak és Lázárnak is