Szabó Tímea szerint a javaslat az Emberi Jogok Európai Egyezményébe ütközik
A volt parlamenti képviselő a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságának korábbi nagykamarai döntéseire hivatkozva egyenesen jogellenesnek minősítette a megválaszthatóság ilyenfajta korlátozását a magyar jogrendben. Véleménye szerint a közjogi méltóságok esetében alkalmazott időkorlát elfogadható európai gyakorlat, de a közvetlen népképviselet adminisztratív akadályozása súlyosan sérti a demokratikus alapelveket. Éles párhuzamot vonva a hazai oligarchákkal, feltette a kérdést: miért lehet egy Mészáros Lőrinc előbb képviselő a jövőben, mint egy éveken át küzdő Hadházy Ákos? Vajon a nemzetközi jogi fórumok hajlandóak lesznek beavatkozni a hazai alkotmányozási folyamatba, ha a törvénytervezet jelenlegi formájában emelkedik jogerőre a Duna partján? A jogi érveken túl a politikusnő a kormányzat rejtett szándékait is megkérdőjelezte, nyíltan utalva arra a gyanúra, hogy a kabinet csupán őfelsége ellenzékét kívánja kijelölni az Országgyűlésben. Kijelentette, hogy a választójog korlátozása semmiben sem különbözik a korábbi rendszer módszereitől, és ha ez így folytatódik, a társadalom pillanatok alatt ugyanazt a mozit fogja nézni, mint az Orbán-kormány hatalomra kerülésekor. Ugyanakkor nyitva hagyott egy kiskaput: a miniszterelnököt tanulékony és okos vezetőnek nevezte, aki korábban már bizonyította, hogy képes korrigálni a hibás döntéseket a közvélemény nyomására. Visszakozik-e az utolsó pillanatban a kormányfő, hogy elkerülje a strasbourgi és a hazai Alkotmánybíróság várható, rendkívül kínos elmarasztaló ítéleteit a törvényszékeken?
Oláh Lajos és Gy. Németh Erzsébet a parlamenti szakértelem elvesztésétől tartanak
A volt parlamenti alelnök, aki 2006 és 2026 között foglalt helyet a padsorokban, európai uniós alapelvekre hivatkozva utasította el a Tisza Párt radikális elképzeléseit az irodájában adott interjú során. A DK politikusa hangsúlyozta, hogy az Európai Unió egyetlen más tagállamában sem létezik hasonló mandátumkorlátozás, így a javaslat szöges ellentétben áll a közös jogállami normákkal és a szabad választások elvével. Ironikusan megjegyezte: ha a hatalom bebetonozódása elleni harc a valódi cél, akkor ezt az elvet miért nem terjesztik ki azonnal a polgármesterekre vagy az állami vállalatok vezetőire is az országban. Miért hárította el a konkrét válaszadást a DK-s vezető arra a kérdésre, hogy pártja hogyan kompenzálja majd a kieső, évtizedes tapasztalattal rendelkező kádereit a következő választásokon?
Kapcsolódó cikk
A 2002-ben debütált és több megszakítással 2026-ig szolgáló frakciótársa szintén arra figyelmeztetett, hogy a radikális tisztogatás rendkívüli mértékben szűkíti a parlamentáris demokrácia valódi lehetőségeit. A politikusnő a saját fővárosi tapasztalataiból merítve hangsúlyozta, hogy a képviselet egy bonyolult szakma, amelynek az elsajátítása és a rendszerek átlátása legalább 1-2 évet vesz igénybe egy újonc számára az Országházban. Érvelése szerint a hatalommal való visszaéléshez nincs szükség 16 évre, a korrupció és a diktatúra kiépítése akár egyetlen 4 éves ciklus alatt is végbemehet a kormányzati pozíciókból. Hogyan fog működni a törvényhozás, ha a 12 éves szabály elfogadásával a teljes intézményi emlékezet és a jogalkotási rutin is nyomtalanul eltűnik a bizottsági termekből?
A tervezet szigorú passzusai elől azonban a rövidebb ideje szolgáló ellenzéki politikusok, köztük a 2018-ban bejutott Tordai Bence és a 2022-ben mandátumot nyert Komjáthi Imre MSZP-elnök egyelőre menedéket találnak, így ők még indulhatnak a 2030-as országgyűlési választásokon.
A mandátumkorlátozás körüli fojtogató légkör azonban nem mindenkit sarkallt nyilvános ellenállásra a régi elit soraiból. Míg az 1994 óta tartó politikai pályafutással büszkélkedő Varju László elérhetetlenné vált a sajtó számára, a szintén 2002 óta mandátummal rendelkező Hiller István MSZP-választmányi elnök határozottan elzárkózott mindenféle nyilatkozattételtől az ügyben. A hallgatás beszédes, miközben a parlament előtt lévő Alaptörvény 17. módosítása napokon belül véglegesen lezárhat egy egész történelmi korszakot a magyar belpolitikában. A Tisza-kétharmad kíméletlen menetelése és a volt ellenzék kétségbeesett jogi érvelése között a végső szót hamarosan a szavazógépek fogják kimondani a Duna partján.
Kapcsolódó cikk