Toroczkai László saját fizetéséből építtet ivókutakat az állami tehetetlenség miatt – Kiszárad a Homokhátság

A Homokhátságon a drámai mértékű talajvízszint-csökkenés és a tartós aszály miatt egymás után apadnak el a fúrt kutak, ami közvetlen fenyegetést jelent a tanyavilágban élők mindennapi ivóvízellátására. Ásotthalmon az önkormányzat a helyi lakosság kezdeményezésére két új közkifolyót létesített a kiterjedt külterület két távolabbi pontján, hogy az ott lakók legalább ingyenesen ivóvízhez juthassanak. A több mint kétmillió forintos mikroberuházás költségeihez a település korábbi polgármestere, Toroczkai László a saját parlamenti képviselői tiszteletdíjából is hozzájárult.

A szimbolikus akció mögött azonban sokkal súlyosabb szerkezeti válság húzódik meg, amelyre a Mi Hazánk Mozgalom elnöke a közösségi médiában közzétett bejegyzésében hívta fel a figyelmet. A politikus rávilágított, hogy a Homokhátság kiszáradása nem csupán egy szegedi kistérség helyi problémája, hanem az egész ország jövőjét meghatározó ökológiai és gazdasági katasztrófa. A helyzet súlyát jól jelzi, hogy a pártelnök a központi költségvetés állítólagos vízügyi fejlesztéseit és a korábbi pénzosztási mechanizmusokat bírálva sürget azonnali állami beavatkozást – számolt be a fejleményekről az Index.

Tízéves munka forgott kockán: Toroczkai László szerint a kormányra történelmi feladat vár

Toroczkai László kiemelte, hogy a Homokhátságon élők már több mint egy évtizede küzdenek a fokozódó vízhiánnyal. Emlékeztetett arra, hogy még polgármestersége idején több tíz kilométernyi vízvezeték-hálózatot építettek ki az ásotthalmi tanyavilágban, ám az akkori infrastruktúra jelentősége csak most, a lakossági fúrt kutak tömeges kiszáradásával vált igazán láthatóvá. A politikus szerint a jelenlegi aszályos időszakban az állam nem tolhatja el magától a felelősséget, hiszen a kistelepülések önerőből képtelenek megfinanszírozni a milliárdos nagyságrendű infrastruktúra-fejlesztéseket.

Rámutatott, hogy Magyarország jövője függ attól, hogy tökéletesen végrehajtják-e ezt a hatalmas programot, vagy sem. Toroczkai hangsúlyozta, hogy miközben a helyi közösségek kénytelenek mikrolépésekkel és saját források átcsoportosításával menteni a menthetőt, a nagy léptékű vízvisszatartási és csatornázási stratégiák végrehajtása folyamatosan csúszik az állami apparátusban.

Kétmillió forintos segélylépés és a hazai vízgazdálkodás jövője

Az új ásotthalmi ivóvízvételi pontok kialakítását Papp Renáta jelenlegi polgármester kezdeményezte, reakcióként a lakosoktól érkező jelzésekre. Papp Renáta kezdeményezésére két új közkifolyót létesítettek a hatalmas tanyavilág két távolabbi pontján, ahonnan a lakosok ingyen juthatnak ivóvízhez, a több mint kétmillió forintos költséghez pedig Toroczkai a képviselői jövedelméből járult hozzá. Bár a lépés a helyi lakosságnak azonnali segítséget nyújt, a szakértők és a helyi politikusok szerint is csak átmeneti tűzoltásnak tekinthető a kiszáradó régióban.

A klímaváltozás és a csapadékhiány miatt a Dél-Alföld jelentős része az elsivatagosodás szélére sodródott, miközben a mezőgazdasági termelés és az ivóvízbázis megóvása egyre nagyobb költségvetési terhet ró az országra. Toroczkai László leszögezte, hogy a jelenlegi parlamenti pozíciójából és a rendelkezésre álló szerény lehetőségekkel a jövőben is mindent megtesz a honfitársai megsegítéséért, ám a hosszú távú megoldást kizárólag a rendszerszintű állami vízgazdálkodási reform hozhatja meg. A kérdés most az, hogy a kormányzat mikor indítja el a Homokhátság megmentését célzó átfogó csatornázási és vízvisszatartási programot.