A magyar médiarendszer sorsáról döntő testületek újratervezése ritkán zajlik csendes akadémiai viták közepette, ám az NMHH és a Médiatanács elnöki posztjára készülő Tóth Csaba manőverei még a sokat látott közéletben is sajátos ívet rajzolnak ki. A Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének (MEME) elnöke a transzparencia és az összeférhetetlenség elkerülésének nemes jelszavával lépett hátra a jelölőbizottsági delegálás folyamatától, hogy aztán szinte vezényszóra saját egyetemi évfolyamtársát, dr. Lendvai András médiajogászt ültesse be a parlamenti eseti bizottság asztalához.
Tóth Csaba nem csupán jelezte, hogy összeférhetetlenségi helyzete miatt hátralép, hanem maga tett konkrét javaslatot a delegálandó személyre, majd a tagság támogatását is kérte hozzá.
Az ügylet apró szépséghibája, hogy a formális összeférhetetlenségi szűrőn így egy olyan szakember jutott át, akit maga a pályázó jelölt, egyeztetett le előzetesen, majd ajánlott a tagság figyelmébe anélkül, hogy a közös egyetemi múltat a belső levélben különösebb kontextusba helyezte volna. A Media1 birtokába került dokumentumok szerint a tagság végül írásban szavazta meg a delegálást, ám a folyamatot kísérő hivatali koreográfia finoman szólva sem a független intézményi integritás mintapéldája.
Tóth Csaba kettős szerepe és a MEME súlya a bizottságban
A Médiatanács elnöke egyúttal az NMHH vezetője is, hatáskörei pedig a frekvenciapályázatoktól a médiaszolgáltatók elleni hatósági eljárásokig terjednek, vagyis a poszt birtokosa érdemi gazdasági és politikai befolyást gyakorol a piacerőre. Ebben a kontextusban különösen hatásos az a kontraszt, amelyet a korábban az NMHH-tól tetemes, mintegy 50 millió forintos támogatásban részesülő társszabályozó szervezetek – köztük a MEME – részvétele jelent. Tóth Csaba az RTL beszállítójaként ismert Paprika Studios munkatársaként és a Nemzeti Filmintézet döntőbizottsági elnökeként vág neki a megmérettetésnek, Miközben a delegálólevelet formálisan Vidus Gabriella, az RTL Magyarország vezérigazgatója írta alá.
A rendszer működési mechanizmusát jól illusztrálja, hogy a kereskedelmi televíziókat tömörítő szervezet olyan testületbe delegál tanácskozási és vétójoggal felruházott embert, amely a piac szereplőinek felügyeletéért is felelős. Tóth lapunknak küldött válaszában hangsúlyozta, hogy az egyetemi ismeretségen túl semmilyen üzleti vagy baráti kapcsolat nincs közte és Lendvai között, ám a döntéshozói láncolat és a szakmai összefonódások hálója nehezen teszi láthatatlanná a személyes szálakat. A pályázati határidő augusztus 31-i lejárta előtt a frontvonalak így lassan kirajzolódnak, a tét pedig nem kisebb, mint a hazai médiaszabályozás feletti kontroll megszerzése.
Vétójog a háttérben: komoly fegyvert kapott a leendő elnök ismerőse
A történet nem csupán az összeférhetetlenség finomhatárainak feltérképezéséről szól, hanem rideg parlamenti mechanizmusokról is. Mint kiderült, a delegált jogász nem pusztán passzív szemlélőként van jelen a parlamenti eseti bizottság munkájában, hanem a többi társszabályozó szervezet képviselőivel összeállva akár vétójoggal is élhet, amivel hatékonyan formálhatja a versenytársak esélyeit. A jogalkotó által biztosított keretek között így egy olyan belső erőtér alakult ki, amelyben a piaci szereplők saját maguk választhatják ki a felügyeletüket ellátó hatóság irányítóit.
Az ügy utóélete aligha zárul le a pályázatok augusztus végi benyújtásával, hiszen a TISZA Párt és a többi ellenzéki szereplő is árgus szemmel figyeli a bizottsági meghallgatásokat. Tóth Csaba határozottan elutasította a Radnai Márkhoz fűződő esetleges kapcsolatokat és a belső levél nyilvánosságra hozatalát, ám a strukturális anomáliák megválaszolatlanul maradtak. A jelenlegi státusz rögzíti, hogy a hivatalos döntésekre és a jelöltek rostájára a következő napokban kerül sor, miközben a szakma a transzparencia hiánya miatt továbbra is komoly aggályokat fogalmaz meg a folyamat egészével kapcsolatban.
