Nulla százalékos tulajdonosok és elakadt nagyberuházások
A nyilvántartásban fellelhető adatok esetében gyakori jelenség, hogy a bankok nem követték végig a tulajdonosi láncolatot, hanem magát az alapkezelő vezetőjét tüntették fel végső befektetőként. Emiatt számos esetben az a helyzet állt elő, hogy a bejegyzett személy neve mellett nulla százalékos tulajdonosi arány szerepel, mivel a menedzserek nem maguk a tőkebefektetők.
A Gránit Bank ezzel kapcsolatban közölte: „Ha a tényleges tulajdonosra vonatkozó információk nem állnak rendelkezésre, a bank nem létesít üzleti kapcsolatot, nem nyit számlát. A törvényi megfelelést bármely alapkezelő esetében – kivétel nélkül – betartja”. A jogszabályi előírások alapján az alapkezelő tisztségviselőjét akkor jelölik meg, „ha a pénzmosás elleni törvényben meghatározott szempontok alapján természetes személy nem azonosítható”, ami a huszonöt százalékos határérték alatti részesedések szétaprózásakor fordulhat elő.
Az átláthatóság hiánya a gazdasági működésben is közvetlen akadályokat gördít a cégek elé. Az állami MFB Bank átláthatatlanságra hivatkozva zárt ki egy hatvanötmilliárd forintos projektből egy magántőkealaphoz kapcsolódó vállalkozást, a tőzsdén jegyzett Mol és Alteo párosa pedig a hatósági engedély hiányában állt el egy részvénycserétől a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Waberer’s logisztikai céggel. A tulajdonosi nyilvántartás körüli káosz mögött azonban egy olyan jogszabályi vita húzódott meg, amely közvetlenül érintette Lázár János és Nagy Márton környezetét is.
