4. Attól, hogy valakinek előkerül a neve, még nem biztos, hogy besúgó volt
Ez lehet az akták megnyitásának egyik legfontosabb buktatója.
A B-dosszié ugyanis nemcsak sikeresen beszervezett emberekről készülhetett, hanem olyanokról is, akiket az állambiztonság megpróbált beszervezni, de a kísérlet sikertelen maradt. A hatos kartonok és más nyilvántartások önmagukban ezért nem minden esetben mondják el egy ember teljes történetét.
A Nemzeti Emlékezet Bizottságának kutatói korábban külön is figyelmeztettek arra, hogy történetileg félrevezető egyszerű „ügynöklistáról” beszélni. Sok állambiztonsági irat megsemmisült vagy hiányzik, más esetekben pedig ugyan megvan egy nyilvántartási karton, de nem maradtak fenn a személy tényleges jelentései.
Egy friss kutatás szerint például a vizsgált hálózati személyeknek csak mintegy hatodánál maradt fenn érdemi mennyiségű jelentés. Több tízezer egykori munkadossziéból pedig csak töredék található ma a levéltárban; a hiány hátterében részben korábbi selejtezés és az 1989 körüli iratpusztítás állhat.
A nyilvánosságra kerülő nevet ezért minden esetben az iratok egészével együtt kell értelmezni. Egy sikertelen beszervezési kísérlet, egy adminisztratív nyilvántartásba vétel és az éveken keresztül folytatott tudatos jelentés között óriási különbség van.
A Contextus korábban már bemutatta, hogy a kutatók szerint a megnyíló aktákból akár a vendéglátásban, idegenforgalomban vagy a vasútnál működő egykori hálózati személyekről is új részletek derülhetnek ki, nem feltétlenül csak a legismertebb politikai nevekről.
