5. Nem minden titok szűnik meg: bizonyos iratok továbbra is zárva maradhatnak
A törvény nem jelenti valamennyi állambiztonsági dokumentum automatikus nyilvánosságát.
A még mindig minősített iratokat legalább kétévente felül kellene vizsgálni, de bizonyos esetekben a titkosítás fenntartható. Ilyen lehet például, ha egy személy 2020 után is kapcsolatban állt a magyar nemzetbiztonsági szolgálatokkal, ha a nyilvánosságra hozatal valakinek az életét vagy testi épségét veszélyeztetné, vagy ha konkrét nemzetbiztonsági, NATO-s, uniós vagy más nemzetközi érdeket sértene.
A vitatott titkosításokat egy külön, 13 tagú Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottság is áttekintheti. A testületben nemzetbiztonsági szakemberek mellett történészek, levéltárosok és jogászok kapnának helyet, valamint két tagot az ellenzéki frakciók javasolhatnának. Ha a bizottság szerint egy irat titkosítása már nem indokolt, újabb felülvizsgálatot kezdeményezhet.
A törvény egy másik szokatlan szabályt is tartalmaz. Akinek jogellenesen van a birtokában ilyen állambiztonsági irat vagy annak másolata, hat hónapot kapna arra, hogy átadja a levéltárnak. Aki ezt határidőben megteszi, az az irat birtoklásából fakadó büntetőjogi következmények alól is mentesülhet.
Ha a keddi szavazáson elfogadják a törvényt, így nem egyetlen napon „nyílnak ki az ügynökakták”. Október 20-án indulhat el a nagy nyilvánosságra hozatal, majd december végéig további beszervezési nyilvántartások és dossziék kerülhetnek fel az internetre, miközben a még minősített dokumentumok felülvizsgálata ennél hosszabb folyamat lehet.
