A Citadella erőd felújítása régóta húzódik, pontosabban rászorulna. Fodor Gergely, a projekt kormánybiztosa hétfőn elmondta, az erőd és a közvetlen környezetének rendre rakása hosszú évtizedek óta megvalósul.
Kiemelt beruházás keretén belül
Szerethető, új találkozási pontként és közösségi térként fog megnyílni az átfogó rekonstrukción áteső, hosszú évtizedek óta elhanyagolt Citadella erőd és közvetlen környezete – mondta el az erőd hétfői sajtóbejárásán a projekt kormánybiztosa.
Fodor Gergely hangsúlyozta, hogy a Citadella most kezdődő megújításával sok évtizedes adósságot törlesztenek, de észszerű és megvalósítható tervekkel készülnek: az erődben a magyarság szabadságküzdelmeire emlékező, hiánypótló múzeumot és Budapest egyik legszebb közparkját alakítják ki.
Hozzátette: a kormány friss döntése értelmében a Gellért-hegy tetején álló Citadella és környéke kiemelt beruházás keretében újulhat meg.
A területet már 2022-ben megnyitják, a beruházás második üteme pedig, amely a kiállítást is magában foglalja, 2023-ra fejeződik be.
A fejlesztések 2022-ig tartó első üteme az erődre, a falaira és a környezetének rendezésére fókuszál, majd 2023-ban a nyugati ágyútoronyban megnyílik a magyar szabadságküzdelmeket bemutató kiállítás is – számolt be a tervekről a kormánybiztos.
Négy éve a kormány már kiírt egy 40 milliós pályázatot a Gellérthegy felújítására, de azokból nem nagyon lett semmi.
Lebontják a II. világháborús betonbunkert
Elmondása szerint az állapotfelmérési munkák még a héten megkezdődnek, majd megindul a régészeti feltárás és az építészeti tervezés is, hogy már 2020 őszén megkezdődhessenek a munkálatok. Az ágyútoronyban kialakítandó kiállítás tervezése szintén már a héten megkezdődik történészek és szakértők bevonásával.
A részben az erőd közepén álló második világháborús betonbunker bontásával kialakított új közpark és a Citadellában létrejövő közösségi terek lehetőséget adnak majd arra, hogy a magyar és külföldi vendégek ne csak egy fotó erejéig látogassanak el a Gellért-hegy tetejére, hanem hosszabb időt is tartalmasan el tudjanak ott tölteni – emelte ki.
Fodor Gergely az MTI érdeklődésére közölte, a projektnek nem része a Citadella megközelítésének újragondolása, amennyiben azonban megépülne az erődhöz vezető sikló, azt üdvözlendőnek tartaná.
24 órás virtuális séta során követheted végig Budapest új arcát
Miközben ezekben a napokban Magyarország jelentős részén felszabadulásként élhetik meg az ott élők a kijárási korlátozások jelentős lazítását, Budapesten és Pest megyében a csendes, néptelen utcákat egyelőre nem váltja fel a nyüzsgés. Persze az enyhítés miatt többen vannak az utcákon, de ha kíváncsi vagy, milyen volt “szellemvárosként” a főváros, ebben a fotógalériánkban nézheted meg.
Újságírói kérdésre elmondta azt is, hogy az erődön és közvetlen környezetében végzett állapotfelmérés érinti majd a Szabadság-szobrot is, azt azonban csak a vizsgálatok lezárultával lehet majd megmondani, hogy szükséges-e az emlékmű rekonstrukciója.
A mai napon értesült a magyar sajtó arról, hogy Kő Pál Kossuth-díjas szobrászművész, a nemzet művésze, aki számos művet adott Budapestnek – például a Gellérthegyen lévő Szent István szobrot – meghalt. Fia, Boldizsár adta hírül halálát.
