A rendszerszintű hatalmi gépezet és a politikai alárendeltségbe kényszerített gazdasági elit nem szimpla korrupcióval, hanem az állam teljes feudalizálásával uralta az országot. Unger Anna Róza politológus, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökjelöltje a parlamenti bizottság előtti meghallgatásán kíméletlen őszinteséggel vázolta fel az elszámoltatás előtt álló gigantikus akadályokat. A szakember figyelmeztetett: ha a törvénytelenül felhalmozott közvagyon feltáratlan marad, a bukott elit a meglévő tőkéjét felhasználva fog visszatérni a hatalomba, pontosan úgy, mint ahogy Alberto Fujimori perui elnök lánya, Keiko idén elnöki pozícióba jutott az apja hivatali idején összeharácsolt családi vagyon segítségével.

A jelölt leszögezte, hogy a hivatal feladata nem az apró-cseprő visszaélések vadászata, hanem a teljes mechanizmus leleplezése:

Itt nem az volt, hogy jött egy-két politikus, akik majd elcsalnak néhány közbeszerzést.

Nemcsak azokat kell felkutatni, akik közvetlenül korruptak voltak, hanem azokat a döntéshozókat is, akik tétlenül végignézték és hagyták az állami javak elrablását, hiszen 3,5 millió kormányváltó szavazó mellett a másik oldalra voksolt 2,5 millió ember is arra vár, hogy végre kiderüljön az igazság a mögöttünk hagyott korszakról.

A felcsúti számvevőszék feudalizmusa és Unger Anna elszámoltatási terve

A politológus éles történelmi párhuzammal mutatta be a NER gazdasági modelljének lényegét, kijelentve, hogy „az, hogy létezett az a kifejezés, hogy felcsúti számvevőszék, az azt jelentette, hogy tulajdonképpen feudalizálták Magyarországot újra és a gazdasági szereplőket bekényszerítették a politika alá”. A hatalom a megszerzett vagyont nem csupán a klientúra hizlalására és a jogszabályok testre szabására fordította, hanem arra használta fel, hogy a jogállamot ellehetetlenítse, a demokráciát felszámolja és a társadalmat megfélemlítse.

Kapcsolódó cikk

Ligeti Miklós elszámoltatási terve: a NER kényszeresen mindent dokumentált, de a vagyonoknak csak a 10 százalékát szerezhetik vissza

A felállítandó új csúcsszerv küldetése ebből fakadóan nem a futószalagon gyártott egyedi vizsgálatokban rejlik – hiszen az Integritás Hatóság és a nyomozó hatóságok is képesek az egyes ügyeket kezelni –, hanem az állam intézményi védelmének megteremtésében. Unger szerint a hivatalnak olyan működőképes immunrendszert kell építenie Magyarország számára, amely strukturálisan teszi lehetetlenné, hogy a 2026 előtti önkényuralmi viszonyok még egyszer megismétlődhessenek.

Ötszázmillió forint feletti pénzosztók és a háromfős jogászi elitcsapat

A vagyoni felelősségre vonás hierarchiáját elemezve a jelölt világos határvonalat húzott a kishalak és a valódi nagypályás elkövetők között. Kifejtette, hogy az 500 millió forint alatti összegeket döntően országgyűlési képviselők és alacsonyabb beosztású tisztviselők osztották szét a választókerületekben, ám a hatóságnak azokat a kulcsfigurákat kell célba vennie, akik az 500 millió forint fölötti pénzek elosztásáért és a nagytőke átjátszásáért feleltek.

A speciális elszámoltatási feladatok végrehajtásához egy 3-4 fős, jogászokból álló elitcsapat létrehozását tervezi, akik közvetlenül a stratégiáért felelnek majd. Mivel minden egyes privatizációs és pénzkimentési ügy egyedi megközelítést igényel, olyan magasan képzett szakértőkre van szükség, akik nemzetközi szinten jártasak a vagyonvisszaszerzésben, hozzátéve, hogy „nem sok van belőlük”. A szervezet teljes létszámát illetően a jelölt nem bocsátkozott konkrét becslésekbe, hangsúlyozva, hogy a létszám helyett a megfelelő szakembergárda kiválasztása a döntő tényező.

Hatéves felgöngyölítés a koncesszióktól az ügyészség felszabadulásáig

A számonkérés időtávját illetően az elnökjelölt azonnal lehűtötte a gyors diadalmenetet váró várakozásokat. Hangsúlyozta, hogy dőreség azt gondolni, hogy 6 év alatt azonnali bírósági ítéletek születnek, felidézve, hogy a Quaestor-ügyben is 8 évre volt szükség a folyamat végigviteléhez. Rámutatott: az előző kormányzat hosszú távra bebiztosította a jogi akadályokat, így a dohány-, kaszinó- és autópálya-koncessziók bonyolult hálózatát csak kitartó, hosszú tárgyalásos folyamatokkal lehet majd feltárni és visszaszerezni.

A hatéves elnöki ciklus mindazonáltal elegendő arra, hogy a bűnös rendszert teljes egészében felgöngyölítsék, és a felelősöket a bíróság elé állítsák – számolt be a bizottsági meghallgatás részleteiről az Index.

A jelölt zárásként reményét fejezte ki, hogy „hamarosan felszabadul a magyar ügyészség”, és a vádhatóság is megkezdi a valódi munkát, miközben a konkrét vádemelési jogkörök gyakorlását a törvényi előírásoknak megfelelően a 4 megválasztott alelnökkel közösen kidolgozott stratégia mentén indítják majd el.