A Nemzeti Vagyonvédelmi és -visszaszerzési Hivatal (NVVH) felállítása körüli jogszabálytervezet hétfői bemutatása szó szerint felrobbantotta a hazai politikai és üzleti világot. A Tisza-kormány által elképzelt szuperhatóság nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy visszamenőleg feltérképezze és visszaszerezze az elmúlt két évtized során magánzsebekbe vándorolt, becslések szerint 60 ezer milliárd forintos állami vagyont.
A nyomozati és jogi gépezet felpörgetése egy példátlanul kiterjedt, hatóságokon átívelő offenzívát sejtet a háttérben. A várhatóan szeptemberben teljes fegyverzetben felálló NVVH nem csupán a megszállt ügyészség által eddig gondosan eltussolt korrupciós aktákat porolja le, de a jövőbeni állami költések felett is vasmarokkal őrködik majd. Magyar Péter miniszterelnök egyenesen a magyar gazdaság éves teljesítményének 8-10 százalékát várja vissza a kasszába, miközben a leendő vezetőket már most 24 órás fegyveres rendőri védelem alá kellett helyezni a sorozatos halálos fenyegetések miatt. Vajon a hazai oligarchák megpróbálják-e még időben kimenekíteni a vagyonukat, mielőtt az új hivatal könyörtelenül lecsap a magántőkealapokra?
A szervezet a jogszabályok értelmében soha nem látott, az eddigi ügyészi jogköröket is messze meghaladó szuperjogosítványokat kap a kezébe az elszámoltatáshoz. A pénzügyi nyomozók, adatelemzők és informatikusok mellett a hivatal közvetlen, szűretlen adathozzáférést kap a NAV rendszereihez, hogy azonnal kiszűrje azokat a cégeket, amelyek a bevételeik 75 százalékát tisztán állami közbeszerzésekből zsebelik be. A legmerészebb húzás azonban kétségkívül az előfoglalási jog: az NVVH bármelyik pillanatban magához vonhatja a folyamatban lévő, kényes nyomozásokat – így akár a Magyar Nemzeti Bank körüli, ezer sebből vérző alapítványi ügyeket is. A nemzetközi együttműködések révén a nyomozók az offshore paradicsomokban is feltörik majd a titkosított céghálókat, azonnali számlazárolásokat kezdeményezve az állam nevében.
A Transparency International jogi igazgatója, Ligeti Miklós meglepőnek, de rendkívül hatékonynak tartja az ügyészi jogköröket
A tervezet drasztikus felépítése még a sokat látott civil szervezeteket is meglepte, de Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója egyenesen briliánsnak nevezte a párhuzamos ügyészi jogkörök kialakítását. A szakember rámutatott, hogy a büntetőeljárási rendszer évszázados logikájának átvétele megspórolja a hosszadalmas és buktatókkal teli jogi útkeresést a hivatal számára a bíróságokon. A román korrupcióellenes ügyészség (DNA) sikeres mintájára épülő modell lehetővé teszi, hogy a szervezet azonnal, késlekedés nélkül képviselhesse a vádat a legsúlyosabb gazdasági bűncselekmények esetén. Vajon az új, független ügyészi hatalom képes lesz-e megtörni azt a falat, amelyet a NER tizenhat éve alatt építettek fel a felelősségre vonás ellen?
A hatalmas, koncentrált hatalom azonban komoly aggodalmakat is felvet a szervezet esetleges, jövőbeni politikai befolyásolásával kapcsolatban a kritikusok körében. Ligeti Miklós higgadtan rávilágított, hogy a korábbi rendszerben az utasíthatatlanság csupán egy üres, relatív fogalommá silányult, így a valódi változáshoz mindenképpen „jó intézményekbe jó embereket” kell találni a nyílt pályázatok során. A Tisza-kormány eddigi, korrekcióra képes lépései – mint a fellázadt rendőrök nyomására visszavont főkapitányi kinevezés – a szakértő szerint azt bizonyítják, hogy a rendszer képes tanulni a hibáiból. A jogi igazgató hangsúlyozta: a tervezet alapvetően jó szándékú és társadalmi igényből fakad, a végső siker azonban a konkrét személyi döntéseken és a politikai hátszél teljes megvonásán múlik majd.
A civilek a bizonyítási teher azonnali megfordítását követelik a gyanús szerződéseknél
A TI Magyarország azonban nem elégszik meg a tervezet jelenlegi, bár szigorú kereteivel, és két kulcsfontosságú területen azonnali és radikális szigorítást követel a jogalkotóktól. Ligeti szerint a közérdekű bejelentők védelme jelenleg gyerekcipőben sem jár, holott az ő belső, titkos információik nélkül a hivatal vakon fog tapogatózni a legsötétebb ügyekben. A szakember egyenesen az NVVH-hoz delegálná a teljes bejelentővédelmi feladatkört, megakadályozva a Szabó Bence volt rendőrszázadoshoz hasonló, megtorlásként elszenvedett, politikai indíttatású elbocsátásokat a jövőben. Miért habozik a kormányzat egy golyóálló védelmi hálót húzni a rendszerből kilépő, a bűnökről valló bennfentesek köré?
Kapcsolódó cikk
Vége a titkolózásnak: Kiderül, kik a Fidesz-éra legfontosabb elrejtőzött milliárdosai – és ez még nem a vagyonvisszaszerzés szakasza
A Tisza-kormány most először tesz konkrét lépést a magántőkealapok átláthatósága felé – de a 2645 milliárd forintnyi közpénz visszaszerzése egyelőre nem szerepel a törvénycsomagban.
A civil szervezet legkeményebb, egyenesen forradalmi javaslata azonban a közérdekű keresetek benyújtásának és az 5-8 évig húzódó, kimerítő bírósági perek felgyorsítására irányul a vagyonvisszaszerzés során. Ligeti szerint katasztrofális hiba lenne megvárni, amíg a hosszú pereskedés alatt az oligarchák szabályosan felveszik az osztalékot és eltüntetik a pénzt a strómanok hálózatában. A megoldás a bizonyítási teher kíméletlen megfordítása: az NVVH azonnal blokkolhatná a gyanús, túlárazott állami szerződéseket, és a haszonélvezőnek kellene a bíróság előtt, izzadva bizonyítania az üzlet törvényességét az állammal szemben. A kormány asztalán lévő javaslat megfogadásával a hivatal egy olyan fegyvert kapna a kezébe, amely már az első napon képes lenne befagyasztani a NER teljes, rejtett vagyonmozgását az országban.
A civil szervezet elemzése konkrét ügyeket is megnevezett a visszaszerzési listán, köztük a hadiipari cégek 4iG javára történő, 72 milliárdos áron aluli eladását, valamint a Tiborcz Istvánhoz köthető, 600 milliárdos irodaház-felvásárlást.
A magántulajdon szentségére hivatkozó, pánikba esett hangokat Ligeti Miklós egyetlen, jéghideg és megfellebbezhetetlen mondattal szerelte le: a lopott szajrén senki sem szerezhet tulajdonjogot. A szakértő kegyetlen logikája szerint a 16 éven át zajló, rendszerszintű lopás során felhalmozott, majd „kifehérített” vagyonok esetében az államot egyáltalán nem kell, hogy érdekelje a tolvajok esetleges sértettsége vagy a vélt jogsérelmük. Az elkobzások dominóhatása és a zárolások következtében bedőlő magánépítkezések vagy meghiúsult üzletek kára kizárólag a bűnözőket terheli, nem pedig a kárpótlásra váró társadalmat. A jogszabály társadalmi vitája még zajlik, de a visszaszámlálás már elindult; a kérdés csupán az, hány ezermilliárd forintot sikerül végül kicsavarni a régi elit görcsösen szorító kezeiből.
Kapcsolódó cikk
Nem lesz ezermilliárdos csoda – Ligeti Miklós őszintén elmondta, mennyi vagyon szerezhető vissza a NER-ből
Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója konkrét menetrendet vázolt fel a NER-vagyon visszaszerzéséhez – és nem kertelt: sokkterápia kell, és az első lépések már az alakuló ülésen megtörténhetnek.
