Sokan úgy tudják, Magyarországon csak 18 éves kortól lehet szavazni, pedig van egy szűk kivétel. A szabály nem „külön jogot” ad a kiskorúaknak, hanem a nagykorúság megszerzéséhez köti a választójogot.
Magyarországon a választójog alapvető feltétele, hogy valaki nagykorú legyen: a hivatalos tájékoztatás szerint minden nagykorú magyar állampolgár választó és választható az országgyűlési választáson, kivéve, ha bíróság kizárta a választójogból. Ez a keret abból indul ki, hogy a politikai részvétel joga a nagykorúsághoz kapcsolódik, nem pusztán a biológiai életkorhoz.
A „18 év alatti szavazás” ezért a gyakorlatban nem általános lehetőség, hanem egy különleges élethelyzet következménye. A Polgári Törvénykönyv kimondja: kiskorú az, aki nem töltötte be a 18-at, ugyanakkor „a kiskorú a házasságkötéssel nagykorúvá válik”. Ez azt jelenti, hogy aki 18 éves kora előtt érvényesen házasságot köt, a törvény előtt nagykorú lesz, így a nagykorúakra vonatkozó választójogi szabályok rá is alkalmazhatók.

Kapcsolódó cikk

Fontos, hogy a házasságkötés kiskorúként nem „szabadon választható út”, hanem szigorú feltételekhez kötött. A Ptk. szerint érvénytelen a kiskorú házassága, ha azt a gyámhatóság előzetes engedélye nélkül kötötte, és a gyámhatóság csak a tizenhatodik életévét betöltött kiskorúnak adhat engedélyt jogszabályban meghatározott esetben. Vagyis a kiskorú házasságkötése eleve kivételes eljárás, nem tömegesen előforduló helyzet.
A nagykorúság megszerzése sem „visszavonhatatlan” minden esetben: ha a bíróság a házasságot például a szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt érvénytelennek nyilvánítja, akkor a házasságkötéssel szerzett nagykorúság megszűnik. Ugyanakkor a törvény azt is rögzíti, hogy a házassággal megszerzett nagykorúságot a házasság későbbi megszűnése önmagában nem érinti.

Kapcsolódó cikk

A választójog gyakorlása ettől még nem automatikus „minden körülmények között”: a hivatalos összefoglalók szerint a választójogot természetes kizáró okok is korlátozhatják, például ha valakit bűncselekmény miatt vagy belátási képessége okán a bíróság kizár a választójogból. Tehát a kiskorúként házasságot kötött, nagykorúvá vált személy is csak akkor szavazhat, ha egyéb kizáró ok nem áll fenn, és a névjegyzéki feltételek is teljesülnek.
Összességében Magyarországon nincs általános „16 évesek szavazhatnak” vagy „18 év alattiak szavazhatnak” szabály. A hatályos rendszer lényege az, hogy a választójog a nagykorúsághoz kötődik, és a nagykorúság kivételesen 18 éves kor előtt is megszerezhető érvényes házasságkötéssel.

Top sztorik a rovatból

Ez is érdekelhet

orban-viktor-ader-janos-stop-onkeny-sulyok-tamas-tuntetes

Orbán Viktor nyíltan leleplezte a Tisza Párt dermesztő önkényét: Áder János a palotánál zajló akció során ezt tette a kamerák előtt 

Orbán Viktor egy videós üzenettel borította fel a pénteki nap politikai menetrendjét, miután a színfalak mögött lezajlott az önkény elleni éjszakai demonstráció a fővárosban. A közösségi médiában elindított felvétel láncreakciót váltott ki a követők körében, miközben a háttérben már formálódik egy olyan ellenállás, aminek a valódi célját csak kevesen látják át.

vlagyimir-putyin-dmitrij-peszkov-beketargyalas-kreml-haboru-droncsapas_1

Vlagyimir Putyin nyíltan leleplezte a diplomáciai tárgyalások sötét titkát: Dmitrij Peszkov a frontvonal mögötti akció során ezt tette a kamerák előtt

Vlagyimir Putyin asztalán hever az a legújabb diplomáciai akta, amely a felszínen nyitottságot sugall a tárgyalásokra, a mélyben azonban a frontvonalak drasztikus átrendezését készíti elő. A Kreml falai között meghozott legfrissebb döntések egy olyan feltételrendszert körvonalaznak, aminek a valódi célját az elmúlt napok határ menti incidensei világítják meg.

magyar-peter-europai-ugyeszseg-csatlakozás jóváhagyás ursula-von-der-leyen

Alku született Magyar Péter brüsszeli útján: Jóváhagyta az EU, Magyarország csatlakozott az Európai Ügyészséghez

Magyar Péter vezetésével a kormány egy olyan brüsszeli megállapodást kötött, amely azonnali hatállyal írja felül a pénzügyi ellenőrzések eddigi gyakorlatát. A háttérben meghozott döntés nemcsak a jövőre, hanem a múltra is kiterjeszti a vizsgálatokat, a részletek pedig egy olyan mechanizmus beindulását jelzik, amire az államigazgatásban senki sem volt felkészülve.